Főrendiházi irományok, 1887. IV. kötet • 191-254. sz.
Irományszámok - 1887-201
CCI. SZÁM. 27 képezi, ügy ezen esetben, valamint az alábbi 5., 6., 7., 8. és 10. §§. értelmében megállapítandó kárpótlási alapból azonban 10% mindig levonandó. Az ekként megállapított tiszta kárpótlási alapnak húszszoros összege képezi a kártalanitás teljes összegét. Ha az adókivetés ellen 1886. deczeraber 31-ike előtt felebbezés adatott be, de elintézést később nyert, ez esetben a felebbezés folytán megállapított adójövedelem vétetik figyelembe. Ha a jogosult bérszerződéssel igazolja azt, hogy az 1882. évi január l-jétől az 1886. évi deczember 3t-ikéig terjedő idő alatt az italmérési jog haszna után az állami, törvényhatósági és községi adókat, esetleg azok egy részét, a haszonbéri összegen felül a bérlő volt köteles fizetni, s az adókiszabás adataiból kitűnik, hogy a bérlő által fizetett ezen adók nem számíttattak a kiszabás alapjául szolgáló jövedelemhez: akkor a bérlő által fizetett ezen adók összege a kártalanitás alapjául szolgáló össaes jövedelemhez hozzászámítandó. Ha pedig az adó nem magának az italmérésnek haszna után van előírva, hanem annak Összegében az italmérés hasznosítására szolgáló ingatlanok, esetleg a malom- vagy vásárjog, hid-, út- vagy révvám stb. haszna, illetőleg az értök járó bérösszeg utáni adó is bentfoglaltatik, akkor mindenekelőtt az állapítandó meg, hogy az adóból, illetőleg az annak alapjául szolgáló jövedelemből mennyi esik magára az italmérési jogra. Ha az elkülönítés azért nem állapitható meg, mert az ingatlanoknak az adó alapjául szolgáló hasznát meghatározni nem lehet, akkor a kártalanításnak, az ezen §. első bekezdése szerint kiszámítandó teljes összegéből először levonandó a jog hasznosítására szolgált ingatlanoknak az 1887. évi XLV. t.-cz. 4. §-a szerint megállapítandó törvényszerű legkisebb értéke, s az ezen levonás után fenmaradó összeg képezi a kártalanitás teljes összegét. 4. §. A 3. §-ban foglalt általános szabályok alól a kártalanitás alapjául szolgáló jövedelem kiszámítása tekintetében eltérésnek a pénzügyi közegek kívánatára a következő 5. §-ban, a jogosultak kérelmére pedig csak a • következő 6—10. §-okban meghatározott esetekben és az ott meghatározott módon van helye. 5. §. Ha az adókivetés alapjául szolgált szerződés, vagy az azt helyettesítő bevallás azon alapos kételyt ébresztené az illetékes kir. adófelügyelőben, hogy a jövedelem félrevezetési szándékból túlságos nagynak tüntettetett elő, a kártalanitás összege a szomszédos s a hasonló ter" mészetű italmérési jog tekintetében ugyanoly körülmények közt levő községek jövedelmének figyelembevételével, egyezség, vagy az alábbi 11. §. szerint illetékes hatóság által állapítandó meg. 6. §. 1. Ha a jogosult bebizonyítja, hogy az italmérési jogot: «) közbiztonsági tekintetből egyes concret esetre nézve kiadott hatósági intézkedés folytán, vagy pedig ) e gyes, szintén concret esetre nézve kiadott s nyilván téves hatósági intézkedés folytán nem jövedelmeztethette ugy, a mint azt fennálló törvényeink értelmében különben jövedelmeztethette volna • az 1886. év végéig az italmérési jog rendezése hatósági jogerejü határozattal befejeztetett, vagy legalább a rendezés iránti eljárás megkezdetett, és a jogosult az italmérési jognak, illetőleg az italmérési adó beszedési jogának hat évre való bérbevétele álta), vagy kellő biztosítékot nyújtó bérlőnek megjelölése által biztosítja 4*
