Főrendiházi irományok, 1887. III. kötet • 106-190. sz.
Irományszámok - 1887-110
68 CX. SZÁM. Ez által a többi fogyasztási adóknál érvényes azon elv, hogy a fogyasztási adó, mely valamely termeivény előállításáért fizetendő, azon területet illesse meg, melyen az illető termeivény előállíttatott, a fogyasztási adórendszerből kifolyólag módositást szenved ; s ugyanazért jövőre az adó pénzügyi eredményére nézve nem lesz többé kizárólag az ipar termelési aránya, hanem azon körülmény is mérvadó, hogy ezukorgyártelepejnk mily mennyiségű czukortermelvényeket fognak közvetlen megadóztatás mellett belföldi fogyasztásra szolgáltatni, s hogy a szabadraktári intézmény mily mértékben fog érvényesülni. A 47—62. §-okban a büntetési határozatok, valamint a 63. §-ban a büntetés-elévülés és a 64. §-ban a birósági illetékesség tekintetében foglalt rendelkezésekre nézve, eltekintve a büntetések szigorításától, a többi fogyasztási adók iránt követett alapelvek nyertek megfelelő alkalmazást. A 65. és 66. §-ok átmeneti intézkedéseket tartalmaznak, melyeknek czélja meggátolni azt, hogy az 1888/9-ik évi czukorszükséglet ne fedeztethessék nagy részben az 1887/8-ik termelési évad végével fenmaradó czukorkészletek által és hogy az államkincstártól nagy részben meg ne vonassék az a fogyasztási adójövedelem, mely azt az új törvény alapján életbeléptetésének már első évében megilleti. A 67. §. a törvény hatályát, a kivitel érdekében Fiume vámkülzetére nézve tett kivitellel a magyar korona országainak Összes területére kiterjeszti és a törvény életbeléptetési ideje iránt intézkedik, — a 68. §. pedig a törvény végrehajtására vonatkozó határozmányokat tartalmazza. A törvényjavaslat pénzügyi eredményét tüzetesen kimutatni alig lehet, mert nem tekintve azt, hogy egy új adóztatási rendszer életbeléptetése van szóban, még változatlan termelési viszonyok mellett is az adójövedelemre befolyással biró különböző körülményeket ? s jelesen azt nem lehet előre meghatározni, hogy hazai ezukorgyáraink mily mennyiségű nyers ezukrot fognak közvetlen adóztatás mellett belföldi fogyasztásra szállitani, s hogy a szabadraktári intézmény mily mértékben fog érvényesülni. Budapesten, 1887. évi október hó 24-én. Tisza Kálmán s. k., magyar kir. pénzügyminister. «
