Főrendiházi irományok, 1887. III. kötet • 106-190. sz.
Irományszámok - 1887-107
2û cvir. SZÁM. b) pontja alapján és ugyancsak a közmunka- és közlekedésügyi ministerium jóváhagyásával as engedély egész tartamára a magyar királyi államvasutak igazgatóságára ruházván át, az e részbeni szerződés a jelen engedélyokmány kiegészítő részét képezi. . 12. §. A menet- és szállítási díjak az engedélyezett vasút számára a következőleg ssabatnak meg: a) A személyforgalomban legmagasabb árszabási tételként személy- és kilométerenként a magasabb osztályban 5 kr., az alsóbb osztályban pedig 3 kr. szedhető be. A magasabb osztályt használó utasok legalább is az elsőrangú vasutakon használatban levő ILod osztályú — illetőleg ezeknek megfelelő berendezésű kocsikban szállitandók. A mennyiben engedélyesek három kocsiosztályt rendeznének be, a közbeneső osztályért személy- és kilométerenként 4 kr. díjtétel szedhető be. b) Utipodgyásznál és gyorsáránál, melyek 10 kilogrammnyi súlytételekre fölfelé kikerekithetők, 10 kilogramm- és kilométerenként 0*40 krajczárnyi legmagasabb díjtétel alkalmazható. Uti podgyásznál szabad súly nem követelhető. c) Az árúk szállításánál alkalmazható legmagasabb árszabási tétel kilométerenként ég 100 kilogrammonként az I. darabárú osztályban 0*90 kr., a II. mérsékelt darabárú osztályban 0*60 kr. és a terjedelmes árúk után 1*20 kr. A kőszén, vaskő, só, tűzi- és épületfa, trágya, kő, mész és tégla, teljes kocsirakományokban kilométerenként és 100 kilogrammonként legfeljebb 0*50 kr. díjtétel mellett szállítandó. A kocsirakományokban feladásra kerülő egyéb árúkra nézve a mérsékelt darabárú osztály fennebbi tétele szolgál legmagasabb díjtételként. Az árúk osztályozása s a többi szállítási. határozmányok tekintetében, valamint a kezelési és mellékilletékek s végül a hullák, hintók, élő állatok, külön vonatok stb. viteldíjaira nézve a m. kir. államvasutak vonalain fennálló határozmányok és szabályok alkalmazandók. Engedélyesek az általuk építendő vonal üzletét mindenkor olykép kötelesek vezetni, hogy díjszabási intézkedéseik a hazai ipar és termelés általános érdekeivel Összhangban legyenek. Ezen czélból engedélyesek különösen kötelezik magukat: 1. hogy mindazon kedvezményeket, melyeket külföldi czikk behozatalára vagy átvitelére engedélyeznek, egyúttal a hazai termékeknek is engedélyezni fogják, ha ez vonalukon legalább ugyanoly távolságra szállíttatik, mint a kedvezményezett külföldi czikk; 2. hogy külföldi czikk behozatalára vagy átvitelére soha alacsonyabb díjtételt vagy díjrészletet nem fognak engedélyezni, mint a milyet ugyanazon rendeltetési helyre szállított hasonló hazai czikk után valamely közelebb fekvő állomásról szednek. 3. Az adriai kikötők felé irányuló forgalomban az engedélyesek vonalán mérséklések csak a hazai kikötő javára fognak engedélyeztetni. Mihelyt az engedélyezett pálya tiszta jövedelme három egymást követp éven át a fennebbi 6. §-ban megállapított tényleges építési és berendezési tőke 7*/» át meghaladja, jogában álland a közmunka- és közlekedésügyi ministeriumnak az engedélyesek meghallgatása mellett a díjszabásokat megfelelőleg leszállitani. Azon esetre, ha a törvényhozás a díjszabási ügyet az összes hazai vasutakra vonatkozólag szabályozná, ezen szabályozás, tekintet nélkül a jelen engedélyokmány határozataira, az engedélyezett vasútra is érvényes leend. 13. §. Az előző §. értelmében meghatározott díjszabási tételek engedélyesek által időközben egészben, vagy csak a tárgyak egyes nemeire, a vasút egyik vagy mindkét irányában, minden
