Főrendiházi irományok, 1887. III. kötet • 106-190. sz.

Irományszámok - 1887-147

CXLVII. SZÁM. 237 szeszmennyiség után a kisebbik adótétel arányában járandott adónak csak fele lett fizetve: a kiviteli jutalmon kivüi még minden liter alkohol után 17 Va kr. adóvísszatérités engedélyeztetik, hogy ekként a termelésnél azonnal megadóztatott szesz kivitele is lehetővé tétessék. A szeszkivitel jutalmazása mindaddig, mig a szeszipar más államokban s részben rendkívül nagy kiviteli jutalmakat élvez, hazai szesziparunk érdekeinek s a külföldi piaczokon való versenyképességének koczkáztatása nélkül meg nem szüntethető ; s minthogy a javaslatba hozott adóztatási rendszer mellett kiviteli jutalom elpalástolt módon nem nyújtható, a kivitel fentartására szánt jutalmat nyíltan kellett engedélyezni. A kiviteli jutalom mérvét illetőleg a legszorosabb szükségletet tartva szem előtt, oly összeget hoztam javaslatba, mely a terményadó utján megadóztatott szesznél jelenleg elpalástolt módon járó kiviteli jutalomnál ugyan nagyobb, de kisebb azon összegnél, melyet az ipar a többi adóztatási módok mellett termelt szesz kivitelénél élvezett, s mely a más egyes államok látal nyújtott hasonló kedvezményekkel szemben mérsékeltnek mondható. A kiviteli jutalomnak nyílt módon való engedélyezése folytán gondoskodni fog a kormány arról, hogy azok a nemzetközi szerződések, melyek a szeszkivitel jutalmazását meg nem engedik, a törvény intézkedéseivel idejekorán összhangzásba hozassanak. A 9. §. az egy-egy termelési évad alatt a vámvonalon át kivitt égetett szeszes folyadékok után járó kiviteli jutalmak maximalis összegét 1.000,000 frtban állapítja meg, a mi 200,000 hektoliter alkoholnak, tehát 23,366 hektoliterrel többnek felel meg, mint mennyi az utolsó hat termelési évadban átlag kivitetett s egyúttal a fenforgó viszonyok által indokolt óvatossággal teszi meg az intézkedést arra nézve, hogy e maximalis összeg túlhaladása sikeresen meggátoltasssék. E korlátozás czélja : hogy az ipart a túltermelés veszélyétől, az államkincstárt pedig a szeszadó jövedelmének csorbításától megóvja. A 10—20. §-ok a szeszadó iránti illetékesség, az adóhátralékok behajtása, a megadóztatás keresztülvezetésénél való segédkezés, továbbá az elévülés és a szabályok teljesítése iránti felelősség, ugy nemkülönben a személyes fizetési és kezességi kötelezettség s végre az adófizetésre kötelezett két vagy több személy kötelezettségének terjedelme, és a dologi kezesség tekintetében a többi fogyasztási adókra és a vámeljárásra nézve jelenleg érvényben levő általános alapelvek értelmében intézkednek, s e részben csak azt tartom különösen kiemelendőnek, hogy a 12. §-ban a vasutak és gőzhajózási vállalatok az általuk közvetített szesz-szállitásoknak az ellenőrzés biztosítása érdekében való kimutatására kötelezendők voltak, s hogy a fogyasztási adó fizetésére a 15. §. 2. pontja szerint, e rendszerből kifolyólag, — és eltéröleg az eddigi szabálytól — első sorban az van kötelezve, ki a szeszt valamely szeszfőzdéből vagy szabadraktárból átveszi, s a vállalkozónak szavatossága csak jövedék-csonkítás esetében áll be. A 21—30. §-ok az adó biztosítása iránti általános szabályokat tartalmazván, az üzleti helyiségek leírásának és a múeszközök és tartályok jegyzékének bemutatása, a lepároló készülékek bejelentése, valamint a vállalkozó általános kötelességei, továbbá az erjesztő kádak és tartályoknak az üzleti helyiségekben tartása, az edényeknek vagy műeszközöknek más czélokra való használata, ugy nemkülönben az üzleti helyiségek fogalmának meghatározása, a hivatalos zár alkalmazása és annak épségben tartása, valamint annak levétele s végre az adóköteles művelet fogalmának meghatározása s az üzletvezetőnek ez iránti ' felelőssége és a hivatalos szemle iránt, a többi fogyasztási adók-, s jelesen a szeszadóra nézve eddig is alkalmazásban volt elveknek megfelelőleg intézkednek. A 31. §. az adóztatási módokat illetőleg a megadóztatandó alkoholmennyiség megállapításának módjait határozván meg, e részben fentartja a főzőkészülék termelőképessége szerint átalányozást, valamint a várható alkoholmennyiség szerinti egyezkedést (megváltást) s csakis a fogyasztási adó alá eső szeszre nézve rendeli a tényleges termeivénynek a szeszmérőgép jelzései alapján való megállapítását.