Főrendiházi irományok, 1887. III. kötet • 106-190. sz.

Irományszámok - 1887-147

192 GXLVII. SZÁM. a) ha az alkohol beszámittatik abba az alkoholmennyiségbe, melyet az illető szeszfőzde a fogyasztási adó kisebbik tétele mellett termelhet (3. §. 1.), 4 hektoliteren felül 7 hekto­literig terjedő átlagos napi alkoholtermelésnél 3 forintot, 2 hektoliteren felül 4 hektoliterig terjedő átlagos napi alkoholtermelésnél 4 forintot és 2 hektoliterig terjedő átlagos napi alkoholtermelésnél 5 forintot tesz; b) ha azonban e beszámításnak helye nincs, 4 hektoliteren felül 7 hektoliterig terjedő átlagos napi alkoholtermelésnél 1 forintot, 2 hektoliteren felöl 4 hektoliterig terjedő átlagos napi alkoholtermelésnél 2 forintot és 2 hektoliterig terjedő átlagos napi alkoholtermelésnél 3 forintot tesz. 2. Mezőgazdaságinak az a szeszfőzde tekintetik, melynél a következő határozmányok együttesen megvannak : ; a) Az illető szeszfőzdének valamely mezőgazdasággal akként kell összekötve lennie, hogy kizárólag vagy legnagyobb részben e mezőgazdaság terményeiből nyerje a szesztermeléshez szükséges anyagokat ; viszont a szesztermelésnél nyert moslékot, mint takarmányt vagy leg­alább is az e moslékon hizlalt marhától származó trágyát ennek a mezőgazdaságnak szolgáltassa. b) A szeszfőzdének üzletterjedelme az egyes havi bejelentési időszakokban napon­ként átlag 7 hektoliter alkohol termelését meg nem haladhatja és a mezőgazdasághoz tartozó szántóföldek, rétek és legelők területéhez olyan arányban kell állnia, hogy a havi bejelentési időszak egy-egy üzleti napjára eső átlagos alkoholtermelés hektáronként 3 liter alkoholt meg ne haladjon. c) A szeszfőzdének évi üzleti ideje szeptember-, október- vagy novemberben kezdődő nyolcz havi időtartamra szorítkozzék. Az üzlet 8 havi időtartamra való megszorításának nincsen helye a sajtolt élesztőt készítő mezőgazdasági szeszfőzdéknél, ha azok napi alkoholtermelése átlag 4 hektolitert meg nem halad. A 2. a) alatt meghatározott ama feltételtől, hogy valamely mezőgazdasági szeszfőzde egészben, vagy legnagyobb részben a vele összefüggő mezőgazdaság terményeiből nyerje a szesztermelésnél szükséges anyagokat, csakis abban az esetben tekinthetni el, ha e feltétel teljesítését köztudomású rósz termés akadályozza. 3. A fennebbi határozmányok (i. és 2. p.) az olyan szeszfőzdékkel szemben is alkal­mazandók, melyeket valamely szövetkezet tart üzletben, ha e szövetkezet tagjai mezőgazda­ságoknak tulajdonosai vagy haszonbérlői s itt a szövetkezet valamennyi tagjainak mezőgazda­ságaihoz tartozó szántók, rétek és legelők összes területe beszámítandó. 4. Ki igényt tart arra, hogy valamely szeszfőzde a mezőgazdaságiak közé soroztassék, tartozik ebbeli igényét a pénzügyigazgatóságnál bejelenteni s egyszersmind hitelt érdemlő módon kimutatni, hogy a fennebbi feltételek megvannak. E bejelentés legkésőbben 4 héttel nyújtandó be annak az időszaknak a kezdete előtt, mely időszakban a kisebb adótételben való részesülés igénybe vétetik, — ellenkező esetben már nem vétetik figyelembe. 8. §. Jutalom és adóvisszatérités a szesz kivitelénél. Ha szesz, melyet adó terhel, az adó leírásának igénybevételével (6. §. és 64. §. utolsó bekezdése) hordókban, vagy más hitelesített tartályokban és legalább is 50 liter mennyiségben a vámvonalon át kivitetik : literenként annak minden hektoliterfoka után 5 krajczárnyi jutalom engedélyeztetik.

Next

/
Thumbnails
Contents