Főrendiházi irományok, 1887. II. kötet • 90-105. sz.
Irományszámok - 1887-105
CV. SZÁM. 339 4. A s zi szek-dober lini vasú t ha tár szél-doberlini vonalára 4,406 frt 18 kr. 5. A r ákos-u jszászi va sut épitésére 6 » 56 » A felsorolt három vasúti vonal külön törvényekben lett engedélyezve, azonban a kérdéses költségek, mint az előző években, ugy 1886-ra sem voltak előirányozhatok, mert az építési üzlet teljes lebonyolítása s az ezzel járó kisebb kiadások esedékessége a felül-' vizsgálati és jótállási hiányok pótlásától, továbbá a kisajátitási és telekkönyvezési eljárás befejezésétől, s a mindezekre vonatkozó leszámolásoktól függ, a melyek menetét előre megállapítani nem lehet. A mi különösen a dálya-vinkovczei vasút épitésére utalványozott 300 frt 29 krt illeti, erre nézve megjegyeztetik, hogy a vasút felülvizsgálata alkalmával némely keritési és kavicsolási hiányok pótlása rendeltetett el s ezzel a magyar kir. államvasutak igazgatósága bízatott meg, mely a pótlásokat eszközölvén, 1885. évi október hóban a megfelelő 407 frt 62 krról szóló költség leszámolást bemutatta. Ezen összegből 300 frt 29 kr. az emiitett vasút dálya-vinkovcei vonalrészének építési alapját, a különbözet pedig a határőrvidéki beruházási alapot terhelvén, a leszámolás befejeztével az előbbi összeg, az 1886. évi ápril havában a m. kir. államvasutak részére kiutalványoztatott. A sziszek-doberlini vasút építése czímén kimutatott 4406 frt 18 kr. kiadásból 4,402 frt 53 kr. a sziszek-doberlini vasút fölszerelési költségeinek, valamint a vasút megnyitása után hat hét alatt fölmerült s az építési alapot terhelő kiadásoknak azon hányadát képezi, mely az építési költségek viselése tekintetében annak idején megállapított kulcs alapján az emiitett vasút határszél-doberlini vonalrészét terheli. A fenmaradó 3 frt 65 kr. pedig ugyancsak a sziszek-doberlini vasút felülvizsgálati hiányainak pótlása folytán fölmerült költségnek a határszél-doberlini vonalrész terhelő hányada. Az előbbi 4,402 frt 53 krt részint külön megbízatás folytán, részint pedig a dolog természeténél fogva szintén a m. kir. államvasutak igazgatósága előlegezte s ezen előirányzat nélküli összeg kiutalványozása a pénzügyminister ur hozzájárulásával történt. A rákos-ujszászi vasút építésénél fölmerült 6 frt 56 kr. kisajátított földek után járó adót képez. III. A munkács-beszkidi vasút épitésére; (Beruházások III. fejezete, 12. czíme a) rovatán) megszavazott 2.800,000 frtnyi hitelre a zárszámadás szerint e rovat alatt utalványozott 2.799,996 frt 72 kron túl fölmerült kiadásokat a közmunka- és közlekedésügyi minister ur az átfutó kezelésbe helyezvén át, mint előleget 1.635,067 frt 34 kr. erejéig az államvasutak forgó tőkéjéből fedezte, hogy majdan, t. i. az 1887. évben — a mikor az épités teljesen be lesz fejezve — a végleges elszámolást a folyó 1887. évre igénybe veendő és részére meg is szavazott 2.800,000 frtnyi hitel terhére eszközölje. Ezen eljárást, mely évek közti átruházást foglal magában, a minister ur következőleg indokolja: »Valószínű, hogy a munkács-beszkidi vasút építésénél 1886. évre kilátásba vett munkálatok költségei rendkívüli viszonyok közbejötte nélkül az emiitett vasút épitésére az 1886. évi állami költségvetésben fölvett 2.800,000 frtnyi hitelben teljes fedezetet találtak volna.« »Tekintettel azonban arra, hogy a pálya építésének első idejében előre nem látott oly épitési nehézségek merültek föl, melyek a vasútnak a törvényszabta időben leendő kiépítését kétségessé tették, a monarchia biztonságára irányzott intézkedések pedig a hadászati szempontból kiválólag nagyfontosságú munkács-beszkidi vonalnak a jelzett időre, vagyis folyó évi április 1-ére leendő kiépítését, illetve a forgalomnak való átadását sürgősen parancsolták, s ekként az épités előhaladásánál mutatkozott akadályok már csak forcirozott munka által 43*
