Főrendiházi irományok, 1887. I. kötet • 1-89. sz.

Irományszámok - 1887-21

XXL SZÁM. 8Í Melléklet a 21. számú irományhoz. Indokolás f9

a dohányjövedéki törvények és szabályok némely intézkedéseinek módosítása tárgyában" beadott törvényjavaslathoz* A dohányjövedék jövedelme Magyarországban a m. kir. pénzügyministerium fennállása óta 1868. évtől kezdve folyton növekedik ugyan, mindazonáltal mégis, ha a magyar kincstárnak a dohányjövedékből származó jö-vedelmét más országok, névszerint Ausztriának ugyanezen jövedéki ágból származó jövedelmével összehasonlítjuk, azon meggyőződésre jutunk, hogy Magyarországon az egyedárúság koránt sincs "annyira kihasználva, hogy ezen biztos és sikeres jövedelemforrás jelentékeny fokozása lehetséges ne lenne. * A dohányjövedékből folyó tiszta jövedelem 1885. évben Magyarországon 15.642,000 lakos után 21.817,728 forintra, Ausztriában 22.296,800 lakos után 48.365,526 frtra rúgott. A lakosság számarányának tekintetbe vételével a magyar dohányjövedéknek 33.930,140 frtot kellene jövedelmezni. Ebből kiderül, hogy a dohányjövedék utáni jövedelem Magyarországon az osztrák jövedék jövedelmével szemben jóval csekélyebb. Mivel a két jövedék a fennálló egyezmény szerint egyenlő gyártási eljárás szerint készített gyártmányokat, és pedig egy és ugyanazon áron bocsát áruba, és a gyártási költségek nagy különbözetet nem mutatnak fel, ennélfogva a jövedelemben való visszamaradás oka Magyarországban abban keresendő, hogy itt jóval kevesebb gyártmány fogyasztatik, mint Ausztriában. A fogyasztás a lakosság számarányához képest Ausztriában fejenként 1,430 — Magyarországban pedig csak 920 grammot tesz ki. Pénzértékben kifejezve, nálunk fejenként C8ak 2 frt 13 kr., Ausztriában ellenben 3 frt 20 kr. értékű dohánygyártmány fogyasztatik. Ausztriának nagyobb jövedelmét tehát tetemesen nagyobb fogyasztása eléggé megmagyarázza, mely Magyarország fogyasztásához ugy aránylik, mint 10 a 7-hez. FŐRENDI IROMÁNYOK. I. 1887—92. 11