Főrendiházi irományok, 1887. I. kötet • 1-89. sz.
Irományszámok - 1887-21
72 XXI. SZÁM. lök ily száritópaj tát és külön simitó helyiséget többen együtt is állithatnak fel. Hogy a száritópajta és külön simitó helyiség minden kat. hold után minő térfogattal birjon, azt a pénzügyminister rendeletileg állapítja meg. Régi termelők az 1890. évi dohánytermelési engedély kérelmezése alkalmával lesznek kötelesek kimutatni, hogy ily száritó-pajtával és külön simitó helyiséggel birnak, mert különben a termelésből kizárhatók. Egy község határában lehetőleg csak vagy a kincstár számára, vagy pedig csak a külkivitelre adható termelési engedély, kivéve azon esetet, ha a kétnemű termelés egészen elkülönített külterületen történik; ugyanazon termelő egy vagy egymással határos két különböző község határában a kincstár és kivitel részére semmi szin alatt sem kaphat termelési engedélyt. Dohányt legkésőbb csak június hó 30-ig szabad kiültetni. 3. §. A termelő köteles úgy a földterület előkészítése, valamint az elvetendő mag, a palánták kiültetése, nemkülönben a simítás és csomózás tekintetében akképen eljárni, a mint azt a m. kir. pénzügyminister által kibocsátandó utasítás alapján az illetékes jövedéki hivatal dohányfajták szerint meghatározza és kellő időben kihirdeti ; köteles továbbá a termelő a dohányvirágot, a magnevelésre szánt tőkék és kerti levelek kivételével, s azon leveleket, melyek beérése már nem várható, letörni, s a kacshajtásokat is a törésig mindig pontosan eltávolítani. Azon termelők, a kik dohány között a szabályokban tiltott veteményeket termelnek, kik a dohányt szabályellenesen kezelik, kik a növényágyi palántáknak megsemmisítését július hó 5-ig elmulasztják, első izben 5-től 50 frtig terjedő pénzbüntetéssel sujtandók; ismétlés esetén a termelésből kizárandók, azok pedig, a kik a dohányt a jövedék kárára csalárdul csomózzák és bálozzák, és kik tartalom nélküli, gyártásra előnynyel nem használható anyagot termelnek, a dohánytermelésből kizárandók. 4. §. Azon termelők, kik mások nevére kiállított engedély felhasználásával, vagy kik nem az engedélyben meghatározott területen ültetnek dohányt, ha különben jövedéki áthágás miatt a dohánytermeléstől eltiltva nincsenek, illetve nem oly területen ültettek, mely a termelésből ki van zárva, kik tehát a saját nevükre, illetve a beültetett területre is kaphattak volna engedélyt, 10 frttól 100 frtig terjedhető pénzbüntetésben marasztalandók el a dohánybeváltó-felügyelőség által, melynek határozata ellen 15 nap alatt a pénzügyministerhez van felebbezésnek helye, ki a pénzbüntetésre nézve végérvényesen határoz. Azon termelők ellenben, kik saját nevükre, vagy a beültetett területre termelési engedélyt jövedéki áthágás vagy az illető területnek a termelésből való kizárása miatt nem kaphattak volna, azonkívül, hogy a dohánytermésük megsemmisíttetik, jövedéki büntető eljárás utján az 1876. évi IV. törvényczikk 13. §-ának határozmányai szerint büntetendők és a termelésből mindenkorra kizárandók. Azon termelők, kik az engedélyezettnél nagyobb területen termelnek dohányt, ha a beültetett terület az engedélyezett területet többel haladja meg, mint az 1876. évi IV. törTényczikk 15. §-ában engedélyeztetik, szintén jövedéki büntető eljárás utján az idézett törvényczikk 14. §-ában meghatározott pénzbüntetéssel fenyíttetnek és a termelésből kizárhatók. 5. §. Az összes termelő körzetekben és határokban, azon községek kivételével, melyek finom és középfinom kerti leveleket termelnek, vagy házi kertekben különös, a dohánygyártásra
