Főrendiházi irományok, 1887. I. kötet • 1-89. sz.

Irományszámok - 1887-43

184 XL1II. SZÁM. élvezhető; az illető hatósági állatorvos van tehát hivatva arra, hogy e tekintetben véleményt ndjon (79. §.). A törvényjavaslat 81-ik §-a a szarvasmarhák ragadós £wc2ó7o&-járványánál a politikai hatóságot arra kötelezi, hogy a tüdőlobos, vagy arról gyanús állatokat leölesse és egyúttal felhatalmazza a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministert arra, hogy a fertőzésről gyanús állatok leölését is elrendelhesse (82. §.). Minthogy a tödőlob, veszélyes jellegénél fogva, a szarvasmarha-állományban óriási pusztításokat visz véghez, a bajnak orvoslása pedig aránylag kevés esetben várható, czélszerfí volt a törvényben oly intézkedést felvenni, mely szerint a politikai hatóság a konstatált tüdőlobos és arról gyanús beteg állatok leölését elrendelni tartozik; s ez annál is inkább szükséges volt, mert a ttidővész elleni oltásoknál szerzett tapasztalatok az állatorvosi tudomány által ez idő szerint még kielégítőknek nem találtattak. Minthogy továbbá a tüdővészbeteg állatokkal egy istállóban állott állatok fertőzésről gyanúsoknak tekinthetők, szükséges a ministert felhatalmazni arra, hogy az ilyen gyanús állatok leölését elrendelhesse. Ez utóbbi felhatalmazás magától értetöleg, a kibocsátandó utasításban Itüzetesen körvonalozandó lesz, mert az ilyen fertőzésről gyanús állatoknak leölése csak akkor lesz indokolt, ha ezen procedura kellő* sikert biztositand a járvány teljes kiirtására. A juhoknak faZó'-járványa, a vészanyagnak himlő-beteg juhokról egészségesekre való átszármaztatása által terjed. A vészanyag illékony és ennélfogva beteg juhokról egészségesekre ugy is átszármazhatik, ha közvetlenül nem érintkeznek és csak egymás közelébe jönnek. A betegség rendszerint 3 hét alatt véget ér. Szelid lefolyásnál a megbetegedett állatoknak körülbelül l07o-a, kevésbé szelid lefolyásnál 207o-a és kedvezőtlen viszonyok mellett a nyáj legnagyobb része is elpusztul. Minthogy pedig a tapasztalás azt mutatja, hogy a himlő elleni beoltás által a járvány tartama tetemesen megrövidíttetik és ezen felül a beoltás által a betegség jelentékenyen szelídebb lefolyású lesz, a törvény 87-ik §-a az úgynevezett kényszer oltást rendeli el. Ugyanezen §. azon intézkedése, hogy a juhok himlő elleni beoltásától eltekinthetni akkor, ha a tulajdonos kellő biztosítékot nyújt arra nézve, hogy az egészséges juhokat 10 napon belül levágatja, abban leli indokát, hogy ezen esetben a járvány elterjedésének veszélye ki van zárva, a kényszer alkalmazásának tehát helye nem lehet. A lovak (bujakórja) tenyészbénasága csak a lovaknál fordul elő és a fedeztetés alkalmával fertőzés utján terjed. Ezen baj lefolyása lassú és hónapokig, sőt évekig is eltarthat. A betegség lefolyása alatt a bőr alatti daganatok, egyes testrészek, különösen a hátsó rész bénasága szokott bekövetkezni és nem ritkán el is pusztulnak az állatok hosszas betegség és kimerültség folytán. Ily körülmény között nagyon indokolt a 92. §-ban foglalt azon rendelkezés, hogy a tenyészbéna kanczák könnyen felismerhetőleg megbélyegeztessenek, a tenyészbéna mének, illetve oly mének, melyek tenyészbéna kanczákat fedeztek, kiheréltessenek. A lovak és szarvasmarhák nemző részein előforduló hólyagos kiütés, azelőtt a bujakór egy szelidebb nemének tartatott, újabb tapasztalás szerint azonban az utóbbi betegségtől lényegesen különbözik, 2—4 hétig tart és majdnem mindig az illető állat teljes felgyógyulásával végződik. Ezen küteg is ragadós és a párzás alatt terjed el. Minthogy mindkét betegség a fedeztetés, illetőleg a folyatás alkalmával terjed, indokolt, hogy olyan állatok, melyek akár az egyik, akár a másik baj által meglepettek, a tenyésztésből kizárassanak (91. és 95. §.). A tenyészbénaság veszélyes voltánál fogva és tekintettel arra, hogy ezen baj első stádiumában könnyen elnézhető, szükséges a törvény azon intézkedése, mely szerint a bajnak nagyobbmérvtf elterjedésénél az apalovaknak fedeztetésre való bocsáttatása a hatósági állatorvos által eszköz lendő előzetes megvizsgáltatástól tétetik függővé (93. §). A rühkór bizonyos élősdieknek az illető állatok bőrén okozott ktitege. A rühkór lassé