Főrendiházi irományok, 1887. I. kötet • 1-89. sz.

Irományszámok - 1887-23

XXIII. SZÁM. 103 is gondoskodnom kell, bogy a minimalis értékelések a forgalmi értékeknek inkább megfelelje* nek s hogy az egyes adótörvények változtatása folytán a minimalis értékek leszállítása által a kincstárnak okozott károsodás elkerültessék. Jelenleg ugyanis a földadó alá tartozó ingatlanoknál a földtebermentesítési járulék nélküli adónak százszorosa, házbéradó alá tartozó ingatlanoknál a házbéradónak a földtehermentesitési pótlékkal együtt a fővárosban 50-szeres, egyebütt 60-szoros összege, házosztályadó alá tartozó ingatlanoknál bizonyos esetekben szintén a házosztályadó 60-szorosa tekintetik minimalis értéknek. Mivel az 1883: XLVI. t.-cz. által a korábban 29 millióval contingentait földadó 26 millióra szállíttatott le, s a házbéradónál is a fentartás és értéktörlesztésre levonható százalék emeltetett, maga a házbéradó tétele pedig a legtöbb esetben leszállittatott, ez által az értékminimumok |s apadtak. Ezen indokolatlan leszállitást helyreütni s a valódi forgalmi értéket megközeliteni kivánom a javaslat 4. §-a által, melyben az adóalapon való értékelést egyedül a házosztályadó alá eső ingatlanokra nézve tartom fenn, mint a mely adónak tételei változás alá nem estek, mig a föld- és a házbéradó alá tartozó ingatlanokra nézve az adóalapon való értékelés elejtése mellett azt javaslom, hogy az érték a tiszta jövedelem 20-szorosával, illetőleg vidéki házaknál 15-szörösével állapittassék meg. Kétségtelen, hogy ezen minimális érték a legtöbb esetben emelkedést mutat az adótörvények fentebb jelzett leszállítása előtti minimális értékhez viszonyítva, de másrészt az is kétségtelen, hogy az értékemelést ellensúlyozza az, hogy helyes arányban áll a jövedelemmel, s hogy az ekként megállapítandó minimális érték még mindig messze marad a forgalmi érték mögött, mert alig fog akadni valaki, a ki birtokát a kataszteri tiszta jövedelem 20-szorosáért odaadni hajlandó lenne. Javaslatomnál kellő figyelemmel voltam az árterekben fekvő birtokokra, a mennyiben a vízszabályozási (védmű-fentartási) járulék a tiszta jövedelemből levonható. Azonfelül gondoskodtam róla, hogy a különböző vagyonnemek együttes átruházása eseteiben, az Összérték megállapításánál eddig követett s gyakori panaszokra alkalmat szolgáltatott az az eljárás, mely szerint az egyes vagyonoemnek, illetve vagyonrészek, — a szerint, a mint ez a kincstárra előnyösebbnek mutatkozott, — majd a legkisebb érték, majd a meglevő vételár vagy becsérték alapján értékeltetik, — jövőre megszűnjék. A kir. kisebb haszonvételekre nézve, melyek legtöbbször a földbirtokkal együttesen ruháztatnak át, javaslatom szerint csak annyiban fog változás előállani, a mennyiben a járadékadó alapjául vett jövedelemnek a bélyeg- és illetékszabályok 64. §-ának 2. c) pontjában meghatározott 20-szoros Összege helyett ezentúl csak 15-szÖrös Összege fogja képezni azok törvényszerű legkisebb értékét. As 5. §-hoz. Tekintettel arra, hogy az ingatlan vagyon után járó illeték-egyenérték eddig is a törvényileg legkisebbnek kimondott értékek alapul vétele mellett fizettetett — az 1881 : XXVI. t.-cz. 23. §-a e részbeni határozmányainak javaslatba hozott módosítása csak természetes következménye a jelen törvényjavaslat 4. §-a folytán a legkisebb értékök mérvére nézve előálló változásnak. Ez az intézkedés az értékelés egyöntetűsége, illetve a megadóztatás egyenlősége szempontjából feltétlenül szükséges és indokolt. A 6. §-hoz. Az 1881. évi XXVI. t.-cz. 26. §-ában foglalt határozmányokból kifolyó az a rendelkezés, mely szerint az illetékegyenérték fizetésére kötelezett jogi személy- és az illetékegyen-