Főrendiházi irományok, 1887. I. kötet • 1-89. sz.

Irományszámok - 1887-23

94 XXHI. SZÁM. 23. szám. (VI. ÜLÉS, 56. 1) JEGYZŐKÖNYVI PONT.) Törvényjavaslat a bélyeg- és illetékekre vonatkozó törvények és törvényesített szabályok némely határozatainak módosításáról* 1. §. Az ingatlanok átruházásánál, illetve azok telekkönyvi átíratásánál az előbbi birtokváltozás kisebb-nagyobb közelsége alapján jelenleg érvényben levő illetékmérséklés a 4*At százaléki illetékre nézve átalában hatályon kivül tétetik, az l

9

/»o és l*/w % illetékekre nézve pedig továbbra csak azon vagyonátruházásoknál marad érvényben, a melyek: a) szülők és törvényes (törvényesített) gyermekek vagy unokák, úgyszintén az anya és törvénytelen gyermekei és unokái, valamint átalában az egyenes ágbeli rokonok között» b) szülők és vő vagy meny; c) házastársak között fordulnak elő. 2. §. Az 1868. évi XXIII. t.-cz. 8. és 9. §-ai, az 1873. évi IX. t.-cz. 13. §-a, az 1881. évi XXVI. t.-cz. 23. §-a, valamint a bélyeg- és illetékszabályok 64., 65., 66., 67., 68. és 74. §-ai hatályon kivül tétetnek és azok helyébe az alább következő 3., 4. és 5. §-okban foglalt határozatok lépnek életbe. 3. §. Az illeték kiszabásánál az ingatlan értékének vétetik: 1. adásvevéseknél, ideértve a birói árveréseket is, a vételár az elvállalt mellékes szolgáltatások értékével együtt; 2. a szerzés egyéb nemeinél: o) jogügyleteknél a szerződésben kitüntetett, vagy annak megállapodásaiból kiderített, — hagyatékoknál a hagyatéki eljárás folyamán eszközölt leltározás alkalmával felvett becsérték; b) az előbbi pontban meghatározott érték hiányában az illetékkötelezett felek részéről bevallott becsérték. Az 1. és 2. pontban meghatározott értékek azonban csak azon esetben vehetők az illetékkiszabás alapösszegéül, ha azok a következő 4. §-ban megállapított törvényszerű legkisebb értéknél nem csekélyebbek, — különben kivétel nélkül ezen törvényszerű legkisebb érték