Főrendiházi irományok, 1884. VII. kötet • 426-479. sz.

Irományszámok - 1884-426

CDXXVI. SZÁM. 45 vei sem nagyobb annál, mely ugyanazon törvény alapján a szűkebb értelemben vett Magyarország községeit sújtja és igy mindaddig, mig a szóban álló törvényt átalában módosítani nem lehet, a magyar országos bizottság nem tartja lehetőnek azt, hogy a horvát-szlavonországi községek javára e tekintetben kivétel tétessék. A t. horvát-szlavón országos bizottság üzenetének talán legfontosabb és ez országok anyagi jólétére kétségen kivül legközvetlenebb befolyással biró részét amaz utolsó szakaszok képezik, a melyek túlnyomóan anyagi "kérdésekre: a beruházásokra, az állami utak és vasutak kérdésére, a tarifa-politikára, a marhavész körüli intézkedésekre stb. vonatkoznak és a magyar országos bizottság úgy vélekedik, hogy a t. horvát-szlavón országos bizottság kivanatával találkozik, midőn e kérdésekkel tüzetesen és részletesen foglalkozik. A mi mindenekelőt a beruházásokat illeti, a t. horvát-szlavón országos bizottság itt nem a kiegyezési törvényen alapuló követelésekkel lép fel, mert ilyenekre ama kiegyezési törvény jogalapot nem szolgáltat, hanem hangsúlyozza azt az általunk is teljesen elismert elvet, hogy a közös kormány a törvény ily külön intézkedése nélkül is köteles, a mennyire csak lehet, Horvát-Szlavon-Dalmátországok anyagi érdekeit előmozdítani. Panasz hangján emliti a t. horvátszlavón országos bizottság, hogy a közös magyar kormány e tekintetben a múltra nézve nem felelt meg kellő mértékben ama feladatának, ámbár elismeri azt, »hogy a viszonyok e tekintetben egynéhány év óta jobbra fordultak«. A magyar országos bizottság kötelességének tekintette, ama panasz jogosultságát alaposan megvizsgálni és a tényállást hiteles adatok alapján kideríteni, a melyeket a következőkben at. országos bizottság elé terjeszteni szerencséje van. Álljon itt mindenekelőtt azoknak az összegeknek kimutatása, melyek 18J 1-től 1884-ig a horvát-szlavonországi államutakra, rendes és rendkívüli kiadások alakjában tényleg fordíttattak. Kimutatás a horvát-szlavonországi államutakra 1871 —1884. években tényleg fordított rendes és rendkívüli kiadásokról. É 7 Kezelés Fentartás Uj utak és hidak építése Előirányzat nélküli kiadás Barcsi Drávahid építése Jegyzet É 7 frt kr. frt kr. frt | kr. frt kr. frt kr. Jegyzet 1871 8537 20 341.326 887* 92.990 • 1872 9074 127a 349.312 4472 116.666 02 — — — — 1873 8504 24 354.138 46 141.708 28 — — — — 1874 8667 857* 361.442 18 112.743 25 — — — — 1875 8000 98 299.892 44 29.221 96 — — — — 1876 8191 167s 210.269 72 4.761 17 240 74 — — 1877 8146 94 184.788 85 1878 8377 09 248.042 19 — — 28 59

1

/* — — 1879 8616 91 236.848 05 20.000 * 1880 7766 9ÎV. 219.439 697* 55.736 45 — — 25 20 1881 7054 827s 240.675 57 63.840 — — — 57.372 — 1882 6399 81V

2 279.800 78 176.087 83 l

/a — — 141.378 70 NB. 1885. évben még 39.243 frt 71 kr. utai1883 13642 557« 408.550 91 59.789 78 — — 93.681 67 ványoziatott ki a barcsi Drávahid építési 1884 14980 387, 470.033 36 87.711 75 — — 320 — vállalkozójának. A hivatalos kimutatásokból továbbá kiderül, hogy a szűkebb értelemben vett Magyarországban (melynek területe 279,800 Dkilomóter, lakossága pedig 13.749,000) az államutak hossza 5,993 kilo-