Főrendiházi irományok, 1884. VII. kötet • 426-479. sz.
Irományszámok - 1884-426
GDXXVI. SZÁM. 35 ságai és országai közt létezik. Kizárj a ezt aföltevést az a tény is, hogy a monarchiának hivatalos czíme : »Ausztria-Magyarország«, vagy : »Osztrák-magyar monarchia«, ami kétségtelenné teszi azt, hogy »Magyarország« és (a közjogi értelemben vett) »magyar« elnevezés alatt szent István koronájának összes országai, tehát Horvát-Szlavon-Dalmátországok is értetnek. Ezen országok törvényeink szerint Magyarország szent koronájának egyik elválaszthat! an részét képezik, mely a törvény által szabatosan megállapított ügyekre nézve saját külön autonómiával bír és külön territoriummalbiró politikai nemzetnek tekintendő, de közjogilag Magyarországhoz tartozik, azzal megoszthatlan államközösséget képez ós a törvényben megállapított autonómiának körén túl, minden egyebekben ugyanazon tekintetek alá esik, mint szent István koronájának bármely más része. Ebből kifolyólag az 1868: XXX. t.-cz. 45. §-a azt rendeli, hogy — miként a horvát szlavon-dalmát országos bizottság üzenetében is helyesen idézve van — »a központi kormány Horvát-Szlavonországok területén ez országok külön kormányával egyetértőleg igyekszik eljárni«. De hozzá teszi a törvénynek ugyanezen szakasza — a mi a t. horvát-szlavón országos bizottság üzenetében idézve nincs, — hogy e központi kormány »eljárásáért a közös országgyűlésnek, melyen Horvát-Szlavon-Dalmátországok is képviselvék, felelős lévén, intézkedései a horvát-szlavón-dalmát országos kormány és törvényhatóságok részéről szükségkép előmozditandók, sőt a mennyiben a központi kormánynak saját közegei nem volnának, általuk közvetlenül végre is hajtandók«. Bizonyára nem fogja elkerülni a t. horvát-szlavón országos bizottság figyelmét az a különbség, mely az imént idézett törvényszakasznak első és második részében a magyar központi kormány és a horvát-szlavón országos kormány számára kijelölt hatásköre közt létezik. Mig ugyanis annak első része a magyar központi kormánytól csak annyit kivan, »hogy Horvát-Szlavon-Dalmátországok területén ez országok külön kormányával egyetértőleg eljárni igyekezzék«., addig a törvényszakasz második része a horvát-szlavon-dalmát országos kormány ós törvényhatóságok teendőire nézve határozottan kötelezőleg szól, kimondván: »hogy a központi kormánynak intézkedései ezen horvát-szlavon-dalmát országos kormány és törvényhatóságok részéről szükségkép előmozditandók és a mennyiben a központi kormánynak saját közegei nem volnának, általuk végre is hajtandók«. Ebből mindegyik félre nézve a felelősség mértéke is szabatosan felismerhető. Kétséget nem szenved, hogy mindazon intézkedésekért, melyeket a horvát-szlavondalmát országos kormány a törvényesen fentartott autonom ügyek körén belől tesz, a felelősség kizárólag őt illeti. De kétségen kivül helyezi az emiitett 45. §. második része azt is, hogy a fölött, mennyire igyekezett a központi kormány Horvát-Szlavon-Dalmátországok külön kormányával egyetértőleg eljárni, valamint azon intézkedések felett, a melyeket ezen központi kormány Horvát-Szlavon-Dalmátországok területén tesz, e kormány csakis a közös országgyűléssel szemben felelős és hogy ilyen intézkedések miatt Horvát-Szlavon-Dalmátországok országos kormánya ezen országok országgyűlése előtt soha kérdőre nem vonható, miután ily ügyekre nézve a horvát-szlavon-dalmát országos kormány a törvény értelmében nem járhat el saját belátása és szabad elhatározása szerint, hanem a központi kormány intézkedései emez ügyekben általa szükségkép előmozditandók és végrehaj tandók; ott pedig, a hol a törvény rendelete szerint egy bizonyos közeg egy másiknak intézkedéseit szükségkép előmozditani és végrehajtani köteleztetik, a felelősség csakis azt a közeget illetheti, a melytől az intézkedés kiindul, nem. pedig azt, mely ez intézkedést törvény szerint szükségképen előmozditani és végrehajtani köteleztetik. Igazolja ezt a felfogást az 1868: XXX. törvényczikk 44. §-a is, mely szerint: »HorvátSzlavón- ós Dalmátországok érdekeinek tépviselése tekintetéből, ezen országok részére a Budapesten székelő kormányhoz egy tárcza nélküli külön horvát-szlavon-dalmát minister neveztetik ki, a ki szavazattal biró tagja a közös ministeri tanácsnak ós a közös országgyűlésnek felelős« ; igazolja a 45. §-nak az a része, mely midőn arról szól, hogy a központi kormány a Horvát5*
