Főrendiházi irományok, 1884. VII. kötet • 426-479. sz.
Irományszámok - 1884-461
CDLXI. SZÁM. 385 ugy, hogy a statistikai hivatal áruforgalmi kimutatása szerint külföldről Magyarországba 1884-ik évben 20 millió értékű vasat hoztak be és innen csak 5V2 millió értékű vasat vittek ki. Ezen lendületes forgalom igazolja tehát a vasművek által előirányzott eladási menynyiségeket és árakat, melyeket el lehetett volna érni, ha az iparviszonyok ugyanazok maradtak volna és kedvezőtlenebbé nem váltak volna. Azonban 1885. évben a vasforgalom fokozatosan csökkent, az árak évnegyedrőlévnegyedre hanyatlottak; egy év leforgása alatt a rúdvas métermázsánként 10 frt 70 krról 9 frt 20 krr* a lemezvas > 14 > 80 > 13 » 20 > az alakos vas (gerendavas) > 11 > 60 > 9>80> az öntöttvas > 8>50> 7>80> esett. A vas forgalmának ezen rohamos hanyatlása folytán a kincstári vasgyárak vasának eladási mennyiségét is kellett korlátozni, mivel a belföldi magánvasgyárakra tekintettel, nem lehetett a vaspiacz folyton nyomott hangulatát, fokozott eladások által is még rosszabbá tenni. Ezen mostoha iparviszonyok következtében az előirányzott 261,000 métermázsa hengerelt- és öntöttvas és aczélárú eladása helyett nem lehetett eladni csak 110,000 q. vas- é» aczélárút. Minthogy pedig az 1885. évre előirányzott jövedelem alapját a vasércz és nyersva« eladásától eltekintve, főleg az képezte, hogy a vas- és aczélárúknál az előirányzott eladási árak mellett q.-ként átlag 1 frt haszon lesz. Ennek folytán a fentemiitett jelentékeny árcsökkenés igazolja az előirányzat és eredmény között felmerült különbségnek legnagyobb részét. A mi a második okot illeti, mely a termelési költségek emelkedéséből származik, bátor vagyok mindenekelőtt megjegyezni, hogy az eladási viszonyok fokozatos rosszabbulásfe folytán szükséges volt a termelést is korlátozni, nehogy a készletek túlságos mérvbec felszaporodjanak; az előirányzott 270,000 q* finomított vas- és aczélárú és 370,000 » nyersvas termelése helyett termeltetett 170,000 > finomitott vas- és aczélárú és . . . . * 320,000 » nyersvas. Ámde a termelésnek ezen előre nem látott és kényszeritett megszorítása a termeléal költségek emelését maga után vonta, mivel a gyárak berendezései, munkás és felvigyázé személyzete a termelés csökkenésének arányában hirtelen meg nem változtathatók; tehát a termelés korlátolt mennyisége mellett is az általános és kezelési kiadások majdnem ugyanazok maradtak és a vasnak termelési költségét métermázsánként növelték. Emelkedtek ezenkivül a termelési költségek még főleg azon körülménynél fogva is, hogy a gyáraknak az újabb műszaki haladás által megkívánt nagymérvű átalakításai és új berendezései, melyek 3 év óta folyamatban vannak, előre nem látott akadályoknál fogva 1884. év végéig még be nem fejeztettek, hanem, hogy azoknak egy jelentékeny része 1885. évben is munkában volt és csak ezen év alatt nyert befejezést. Ezen átalakítási és építkezési munkálatok akadályozták nemcsak a régi, változatlanul maradt műveletek szabályos járását, hanem főleg az új gyártási eljárásoknak rendes menetbe való hozatalát, a munkások betanítását és begyakorlását és az egész új kezelés megfelelő szervezését és szabályozását. Mig ezen akadályok teljesen le nem győzetnek, addig a termelési költségek is a rendesnél magasabbak. A kezdet ezen nehézségei legsúlyosabbak a zólyom-brezói (rőnicz-brezovai) finomító vasgyárnál, mely utóbbi években teljesen átalakíttatott, és a hol számos új gyártási ág berendeztetett ; továbbá a vajda-hunyadi vasolvasztó gyárnál, mely teljesen újonnan épült és a FŐRENDI IROMÁNYOK. VII. 1884—87. 49
