Főrendiházi irományok, 1884. VII. kötet • 426-479. sz.
Irományszámok - 1884-452
CDLir. SZÁM. 225 IL Melléklet a 452. számú irományhoz. Indokolás „a törvénykezési szünidő tijabh szabályozásáról 66 szőlő törvényjavaslathoz. A törvénykezési szünidő tárgyában hozott 1883. évi XXXIII. t.-ez. a hatály bal éptétöl számított négy törvénykezési szünet tartama alatt szerzett tapasztalati adatok tanúsága szerint az ezen törvényhez kötött várakozásoknak csak részbea felelt meg. A kir. itélő-tábláknál és a magy. kir. Curián ugyanis a törvénykezési szünet intézménye lényegileg czélszerűnek bizonyult, a mi ezen feiebb vi teli bíróságok bíráinak nagyobb számán felül főleg azon körülménynek tulajdonítandó, mert a feiebb vi teli bíróságoknál az ügyeknek előzetes kérdései a perelőkészítés, vizsgálat stb. nem játszik oly nagy szerepet, mint az elsőfolyamodású bíróságoknál, s mert a. felebbviteli biróságok működésének súlypontját az ügyek érdemleges eldöntése képezvén : e bíróságoknál az előbbi szabadságolási rendszer a szaktanácsok zavartalan működését és ezzel együtt az ítélkezés egyöntetűségét és alaposságát veszélyeztette, s ezen bajok a tor vén y szünetnek a felsőbb bíróságoknál való behozatala által lényegileg elhárítva lőnek. Az elsőfolyamodású kir. bíróságoknál azonban a szerzett kétségtelen tapasztalati adatok szerint a törvénykezési szünet intézménye ezélszerutlennek bizonyult. Eltekintve ugyanis a törvénykezési szünet hosszú tartamától, az elsőfolyamodású bíróságoknál alkalmazott bíráknak csekélyebb száma és azon körülmény miatt, mert a szünet alatt működő birák szabadságidejüket egyszerre szeptember és október hónapokban vették ki : az első bíróságok nagyobb részénél, különösen azon törvényszékeknél, a melyeknek birói létszáma 6—8-ban van megállapítva és azon járásbíróságoknál, a melyeknél a járásbirón kívül csak egy biró van alkalmazva: úgyszólván 4 hónapra terjedt a törvénykezési szünet oly értelemben, hogy a fontosabb ügyek érdemleges elintézése évenkint június hó tégétől november hó elejéig szünetelt. Ehhez járul, hogy kivált a kisebb számú birákkal ellátott törvényszékeknél és a két bírói taggal bíró lárásbiróságoknál a törvénykezési szünet tartama alatt s illetőleg szeptember és október hónapokban működő bírósági tagok betegsége vagy egyébkénti akadályoztatása a szabadságukat élvező bíráknak időközbeni behivatását és nem ritkán kivált a vidéki járásbiráknak a törvényszéktől a központból való helyettesítését tette szükségessé; a mi természetesen a rendes ügymenetre zavarólag hatott és azonfelül a helyettesítések a kincstár terhére eső kiadásemelkedéssel is jártak. Ily körülmények között támaszkodva arra is, hogy az e tárgyban általam véleményadásra felkért felsőbb birósági elnökségek, kir. főügyészek és törvényszéki elnökök, továbbá az ügyvédi FŐRENDI IROMÁNYOK. VII. 1884—87. 29
