Főrendiházi irományok, 1884. VII. kötet • 426-479. sz.

Irományszámok - 1884-452

CDLII. SZÁM. 223 jelenléte, valamint az is szükséges, hogy ezen esetekben a szüneti tanács az illető fegyelmi tanácsnak megfelelő számú tagokból állittassék össze. 9. §. A szünidő tartamára szüneti tanácsok alakittatnak, a mely szüneti tanács tagjainak számát az illető felebbviteli bíróság teljes ülésben határozza meg. A legfőbb felügyeleti jog ez által nem érintetik. (1871 : VIII. t.-cz. 5. §.) 10. §. A szünidő alatt működő tanácsok tagjait az illető felebbviteli biróság elnöke jelöli ki. "Kéí egymást követő éven át, a szünidő alatti működésre, akarata ellenére egy biró sem kényszeríthető. A felebbviteli biróság elnöke a működésében akadályozott szüneti tanácstag helyett a birák valamelyikét hivatalos álláfának elfoglalására a szünidő alatt is utasithatja. A segéd- és kezelő-személyzetnek a szünidő alatti alkalmazására nézve az elnök intézkedik. 11. §. A szünidő alatt működő birák a szünidő tartamának megfelelő s egyszer megszakítható szabadságidőben, — a kir. itélő-táblák és kir. Curia segéd- és kezelő-személyzete pedig a birósági elnök által meghatározandó tartamú, de négy hétnél többre nem terjedhető szabadságidőben részesülnek. A szabadság élvezésére az időt a személyes körülmények lehető figyelembevételével a birósági elnök jelöli meg. 12. §. Az elsőfolyamodású kir, bíróságokra az 1869: IV. t.-cz. 18. §-ának hatálya visszaálliitatik, Az elsőfolyamodású bíróságoknál alkalmazott segéd- és kezelő-személyzet tagjai a birósági elnök által meghatározandó, de négy hétnél többre nem terjedhető szabadságidőben részesülnek. A szabadságidő élvezésére az időt a törvényszéki elnök, az igazságszolgáltatás rendes menetének igényeit s lehetőleg a személyes igényeket is figyelemben tartva, egyhuzamban vagy megszakítva jelöli ki. 13. §. A birósági elnöknek az előző §§-ok alapján tett bármely intézkedése ellen nyolcz nap alatt fel folyamodásnak van helye az igazságügy mini s terhez. 14 §. A. kir. törvényszékek.elnökeit az 1869: IV. t.-cz. 18. §-a alapján megillető szabadságidőnek igénybevételét az illető elnök felterjesztésére az igazságügyminister engedélyezi, s egyúttal kijelöli azon törvényszéki bírót, a ki az elnököt szabadságidejének tartama alatt helyettesíti. Sürgős esetekben az elnök, előleges bejelentés kötelezettsége mellett, öt napot meg nem haladó szabadságidőt előleges engedély nélkül is igénybe vehet, s ezen esetben, valamint átalában akadályoztatása esetére az őt helyettesítő törvényszéki bírót maga jelöli ki.