Főrendiházi irományok, 1884. VII. kötet • 426-479. sz.
Irományszámok - 1884-443
CDXLIII. SZÁM. 19i Az Osztrák-magyar bank jövedelmezősége aránylag magasnak nem mondható. Az Osztrák-magyar bank részvényeseinek jutott osztalék 1878—1883. 7 évi átlag szerint a részvénytöke 6*8°/«-át és a tartalékalapot is a tökéhez hozzászámítva csak 5-6 9 /o-át tévé ; az 1884. évi osztalék a részvénytőke után 7'05 0 /°-ot és a tartalékalap számbavétele mellett csakis 5*87o, 1885. évi osztalék 6'45% — s illetőleg csak 5*357»-ot — a részvények átlagos tőzsdei árfolyama alapján számitva pedig épen csak 4-^-%-ot tett, — adó fejében pedig a bank az utóbbi években az alább következő táblázat szerint az osztaléknak fenmaradt összegnek átlag 12°/.-át fizeti. És ugyan: 1. % 3. 4. 5. Év Tiszta jövedelem Osztalék Jövedelem (kereseti) adó '3. és 4. rovat után együtt hány °/° 1883 1884 1885 6.608,040 frt 6.588,115 » 5.810,516 » 6.450,000 frt 6.345,000 > 5.805,000 > 849,032 frt 903,864 > 809,010 » llVí'/o 127*70 12Vo Tekintettel a jövedelmet és adóztatást kitüntető ezen adatokra, tekintettel továbbá arra, hogy az Osztrák-magyar bank az államnak adott 80 millió forintnyi kölcsön után kamatot nem kap, (— mig az angol bank az államnak adott 11 millió st. fontnyi állandó kölcsön után évi 3°/o és a franczia jbank az államnak adott 140.000,000 franc kölcsön után, szintén 3% évi kamatot húz —) ; tekintettel továbbá azon körülményre, miszerint az állam a banknak az alaptőke 7%-át meghaladó tiszta jövedelmében úgyis 50V 0-al részesül; tekintettel továbbá arra, hogy a bank kizárólagos jegy kibocsátása daczára az állam kénytelen állandóan 300 millió forintot meghaladó állampénzjegyet kényszerforgalomban tartani, tekintettel végre a bank közérdekű és nagyfontosságú közgazdasági rendeltetésére és nehéz feladatára, a kormánynak nem lévén szándéka a bankra az eddiginél aránylag nagyobb adóterhet róni, a szóban levő 4. §. tárgyát és czélját tulajdonképen csak az adóalap megosztása és a bank megadóztatására vonatkozó törvényes intézkedések minden kételyt kizáró magyarázata képezi. Ezen §. értelmében a bank ingatlan birtoka ugy mint eddig, ott adóztatik meg, hol az ingatlanok léteznek. Ez ellen, ugy hiszem, kifogás nem tehető. A tulajdonképeni jegybanküzletből eredő, az osztalékban benfoglalt tiszta jövedelemnek mint adóalapnak megosztása, már eddig is azon elv szerint eszközöltetett, hogy a bank magyarországi intézetei jövedelme a magyar, a monarchia másik államában levő bankintézetek jövedelme az osztrák kormány által lett megadóztatva, az egyik s illetőleg másik államban fennálló adótörvények szerint. E részben tehát a törvényszakasz új intézkedést nem tartalmaz. Ellenben a bank jelzálog-üzletéből származó tiszta jövedelem eddig azon oknál fogva, mert az üzletág a bank központi közegei által kezeltetik, egészen az osztrák kincstár javára adózott. Ez állapotban bizonyos visszásság rejlik annyiban, a mennyiben a bank, mint közös intézet üzletét Magyarországban a magyar törvényhozástól nyert épen oly szabadalom alapján gyakorolja, mint a birodalmi tanácsban É képviselt királyságokban és országokban, sőt épen a jelzálog-hitelüzletet igen túlnyomó mérvben a magyar korona országaiban gyakorolja. Ezen viszonyoknak felel meg ezen §. azon intézkedése, mely szerint a törvény életbeléptétől kezdve a jelzálog-hitelüzlet tiszta jövedelme mint adóalap a monarchia két állama közt az adóév deczember 31-én az
