Főrendiházi irományok, 1884. VII. kötet • 426-479. sz.

Irományszámok - 1884-443

186 CDXLIII. SZÁM. E szerint tehát a bankjegy-forgalom a fenkimutatott érczkészlet alapján az új fedezeti rendszer elfogadása és teljes kiaknázása mellett, szükség esetében körülbelül 150 millió forinttal volna szaporítható, de előre látható, sőt bizonyosnak vehető, hogy az üzlet rendes fejlődése mellett a végső határ az új szabadalom tartama alatt nem fog eléretni és a tényleges érezfedezet a 40°/o minimumnál mindenkor sokkal magasabb lesz. Miután a leghatalmasabb és legjobb hírnek és hitelnek örvendő bankok, névszerint a németbirodalmi bank alapszabályaiban a harmadfedezet elve van elfogadva (a franczia bank épen nincs megszorítva bárminemu fedezeti szabályok és korlátok által); miután továbbá a tervezett intézkedések folytán egyrészt elesik a 23 év előtt kitűzött merev határ (200 millió), melyet a banknak a bankszerű fedezet alapján való jegykibocsátásnál ma túllépni nem szabad, másrészt a könnyelmű és túlnagy jegykibocsátás és evvel járó veszélyek ellen hatályos óvszert és garantiát nyújt a bankszerű fedezet alapján 200 millió frton felül kibocsátott bankjegyek megadóztatása, a kormány aggály nélkül fogadá el a módosított 84. czikkben foglalt javaslatokat, melyek a bank szilárdságának és hitelének legkisebb koczkáztatása nélkül lehetővé teendik a valóságos hitelszükségletnek mindenkori kielégítését, valamint a bank üzletének, különösen a külföldi bankoknál oly óriási mérvet öltött giro-üzletnek kiterjesztését s elejét veendik azon kényszerhelyzetnek, mely már Ausztriában is egyszer és Angolhonban hasonló fedezeti mód mellett már többször beállott, hogy tudniillik a bank alapszabályai épen a legnagyobb pénzszükség és válságos idők közepette szükségképen hatályon kivül helyezendők, Az 5»/o-os jegyadó, mely egyenlő a német birodalmi bank által esetleg fizetendő jegyadóval, ugy hiszem, megfelel viszonyainknak és az elérendő czélnak, mely nem abban keresendő, hogy az államkincstárnak e czimen nevezetesebb jövedelme legyen, hanem abban, hogy a túlságos jegykibocsátásra * hiányozván az ösztön, a

1 tisztán bankszerű' fedezet melletti jegykiböcsátás egy bizonyos normális határt csak akkor lépjen 'túl, a m'ikor ez kivételes szükséglet a pénzkereslet rendkívüli emelkedése és a piaczi kamatláb'felszökése folytán igazolva van. A mi ezen jegyadónak a bankot cselekvöleg illető, eredetileg 80 millió forintnyi államadósság törlesztésére leendő fordítását illeti^ e helyütt — ismétlések kikerülése végett — a most emiitett 80 millió iránt egyidejűleg beadott törvényjavaslat indokolására hivatkozom. A 90., 91., 93., 98. czikk nem igényel indokolást. A bank által kibocsátott okiratok birói megsemmisítéséről szóló módosított és kiegészített 99. czikk teljes összhangzásba hozza az alapszabályok ebbeli intézkedéseit, az eddigi tényleges gyakorlattal és az értékpapírok birói «megsemmisitéséről és" elévüléséről" szóló 1881-iki 33. t.-cz. rendelkezéseivel. A 102. és az ezzel kapcsolatos 103. czikk a nyugdíjalap dotálása iránt intézkednek. Miután egyrészt a tartalékalap, melynek gyűjtésére eddig évenként a tiszta évi jövedelem 10 százaléka volt fordítandó, a bankalap (90 millió) 20*/o-ával, vagyis 18 millió forinttal már teljesen be van fizetve és annak . kiegészítésére, a .mennyiben veszteségek fedezésére igénybe vétetnék, ezentúl előreláthatólag kisebb évi befizetések is elégségesek lesznek, másrészt a nyugdíjalap, terhei. már annyira felszaporodtak, hogy (

azok az alap jövedelmeiből már alig fedezhetők, a hiány pedig mint kezelési költség, minden esetre a bank jövedelméből fedezendő, ugy hiszem, alig lehet kifogást tenni az ellen, hogy jövőre, a,bank tiszta évi jövedelméből a tartalékalap netalán szükséges kiegészítésére csak 8%, a nyugdíjalap öregbítésére pedig 2°/» fordittassék, mely utóbbi járulék az esetben, ha,a tartalékalapba nem fizettetik be semmi, a részvénytőke 5«/*-ának levonása „után fenmaradó összegből szükség esetében az évi tiszta jövedelem 4°/»-ig felemelhető. ,, . , . . . . , , A 102. czikk 3. kikezdésében foglalt azon határozat, miszerint a részvényeseknek minden év július havában a részvény 27«%-ának megfelelő összeg kifizettessék, tekintettel arra, hogy