Főrendiházi irományok, 1884. VII. kötet • 426-479. sz.

Irományszámok - 1884-443

CDXLIIL SZÁM. 167 g) bizományi üzleteket teljesíteni {81. czikk); h) a banknál elzálogosítható értékpapírokat és ezek szelvényeit lejárat után kifizetni; i) vert vagy veretlen aranyat és ezüstöt, továbbá külföldi piaczokra szóló váltókat venni és eladni ; k) a jelen alapszabályok függelékét képező jelzálog-hiteiüzleti szabályok értelmében jelzálogos kölcsönöket záloglevelekben adni, és l) a bank saját zálogleveleit venni és eladni. A bank üzletéve kezdődik január 1-én és végződik deczember 31-én. 60. czikk. Az osztrák-magyar banknak jogában áll idegen és saját váltókat, melyek osztrák értékre szóknak és legfeljebb három hó alatt az osztrák-magyar monarchián belül fizetendők, leszámítolni. A leszámítolandó váltóknak rendszerint három, mindenesetre azonban két, fizetésképesnek ismert kötelezettnek aláírásával kell ellátva lenniök. Az összeg csekélysége nem képez okot a váltó visszautasítására. A bank nem köteles a leszámítolás megtagadásának okát adni. 62. czikk. A leszámítolás végett benyújtott váltók vizsgálatánál egyenlő és részrehajlatlan eljárás követendő. Ezen vizsgálat rendesen egy bíráló bizottság által eszközöltetik. Azon különös eseteket, melyekben váltók a bíráló bizottság előzetes vizsgálata nélkül leszámítolhatok, a főtanács határozza meg, ily váltók azonban utólag a bíráló bizottság elé térj esztendők. A váltóbirálók a leszámítolás végett benyújtott váltók megítélésénél szigorú részrehajlatlansággal tartoznak eljárni, a bíráló bizottság és a biráló testület tárgyalásait titokban tartani és hivatalba lépésük alkalmával erre nézve Írásban fogadást tenni. A biráló bizottság tagjai nem szavazhatnak saját váltóik, vagy oly czég váltói megbirálásáaál, mely czégnek bármily minőségben részesei. 65. czikk. A banknak jogában áll kölcsönöket kézi zálogra, három hónapot meg rem haladó időre ayujtani. Zálogul elfogadhatók: 1. arany és ezüst, osztrák, magyar vagy külföldi vert pénzben és rudakban; %. az osztrák-magyar monarchia valamely nyilvános tőzsdéjén hivatalosan jegyzett értékpapírok, még pedig : a) osztrák és magyar állampapírok ; h) osztrák és magyar országos kölcsönök értékpapírjai; c) kölcsönkötvények, melyek hatósági engedély alapján községek, vagy hatósági felügyelet alatt álló, költségjárulékok (adópótlékok) kivetésére jogosított más testületek által, vagy ezeknek czéljaira, hitelintézetek által, alapszabályaik értelmébe^ kibocsáttatnak; d) az

e osztrák-magyar bank záloglevelei és az osztrák-magyar monarchiában levő más jelzáloghitelintézetek záloglevelei, továbbá a törvények értelmében a gyámoltak és gondnokoltak pénzei, valamint letéti pénzek elhelyezésére alkalmas magyar és osztrák értékpapírok ; e) üzletben álló osztrák vagy magyar közlekedési és iparvállalatok teljesen befizetett részvényei ;