Főrendiházi irományok, 1884. VII. kötet • 426-479. sz.

Irományszámok - 1884-437

CDXXXVIL SZÁM. 107 giti : mégis azon netaláni aggály ellenében, mintha ezen az utón a kérdéses sértések kellő megtorlás nélkül maradhatnának, kötelességem kiemelni, hogy az ügyvéd fegyelmi bíróságát utolsó fokban a kir. Curia gyakorolja, és hogy az 1874: XXXIV. t.-cz. hatályban maradandó 79., 95., 100. §-aÍ szerint a kir. ügyésznek módjában áll indítványozásig felebbezési és ellenőrzési jogát hatályosan érvényesíteni. A javaslat 4. §-a az 1.874: XXXIV. t.-cz. 105. §-át, melynek tartalma annyi jogos panaszra adott okot, módosítja. A 105. §. jelenlegi szerkezete mellett felkeli függeszteni az ügyvédet az ügyvédség gyakorlatától oly vétségek miatt is, melyekre a büntető-törvénykönyv hivatalvesztést nem rendel, mert az idézett szakasz a vád alá helyezési határozatot — közelebbről azt sem jelölve meg, jogerősnek kell-e ennek lennie vagy sem — általában felfüggesztési oknak mondja ki. Ennek eredménye az, hogy például a párbaj vétsége miatt vád alá helyezett ügyvéd az ügyvédség gyakorlatától felfüggesztendő, míg a bűnösséget kimondó itélet ily hatáiylyal nem bir, továbbá a legaljasabb indokokból elkövetett büntetendő cselekmény miatt vizsgálati fogságban levő ügyvéd épen azért, mert csak a vádhatározat alapja a felfüggesztésnek, az ügyvédség gyakorlatától nem függeszthető fel. Ezen visszásságokat kívánja a törvényjavaslat megszüntetni, midőn egyrészről a vizsgálati fogságban léteit felfüggesztési oknak nyilvánítja (4. §. a) pont) ; másrészről a büntetendő cselekmények között súlyuk, illetve minőségük szempontjából a kellő különböztetést megtévén* csak a bűntett és a nyereségvágyból elkövetett vétség miatt hozott jogerős vadhatározatot, illetve az ily cselekmények miatt kimondott, habár még jogerőre nem emelkedett bűnösségi ítéletet jelöli meg a felfüggesztés okáért (4. §. b) pont). A 4. %.c)és d) pontjaiban foglaltak teljesen megfelelnek az 1874: XXXIV. t. ez. 105. §. b) és c) pontjaiban helyesen meghatározott felfüggesztési okoknak. Kelt Budapesten, 1887. évi február hó 19-ik napján. Fabiny Teofil s. k., m. Mr. igassdgügyminister.