Főrendiházi irományok, 1884. VI. kötet • 340-425. sz.

Irományszámok - 1884-410

282 CDX. SZÁM. akár pedig az 1880. évi XXXI. t.-cz. 2. §-ában megállapított módozatok mellett a többi vonalaktól íüggetienül s bármikor érvényesíthesse. Minthogy az e részben folytatott tárgyalások során a társaság nem volt hajlandó reáállani arra, hogy a nagytapolcsány-béliczi helyi érdekű vasút engedélyokmánya 22. §-ának második pontjában foglalt határozmány az egész nyitravölgyi vasútvonalra kiterjesztessék, — s minthogy másrészt a nagytapolcsány-béliczi helyi érdekű vasútra nézve a beváltási jognak a helyi érdekű vasutakról szóló törvény alapján leendő érvényesithetése egymagában a magyar államra nézve semmi fontossággal és jelentőséggel nem birhat, s csakis az 1882. évi XLV. t.-czikkel törvénybe iktatott szerződés 5-ik czikkének világos parancsa folytán vétetett fel ezen engedélyokmányba; — ily körülmények között már csak az egyöntetűség kedveért s nevezetesen a számadások egységes vezethetése tekintetéből is legczélszerübbnek és helyesebbnek látszott az 1880. évi XXXI. t.-cz. 2. §-ában a beváltási jog érvényesítésére nézve megállapított fentartást a nagytapolcsány-béliczi helyi érdekű vasútra nézve is elejteni s az egész nyitravölgyi vasútra nézve egyöntetűleg kimondani, hogy ugy a megváltási jog érvényesítésének időpontjára, mint a megváltási ár kiszámításának módozataira nézve az 1882. évi XLV. t.-cz. által beczikkelyezett szerződés 2-ik czikkében foglalt határozatok szolgálandnak zsinórmértékül. A törvényjavaslat 21. §-ában az üzleti és építési számadások egyesítésének kimondása által a szóban forgó vasutak egyesítésének czélja és indokai szabatos kifejezést nyernek. Az előadottak alapján van szerencsém a törvényjavaslatot a t. képviselőháznak elfogadásra újból is tisztelettel ajánlani. Budapesten, 1886. évi június hó 4-én. Báró Kemény Gábor s. k., közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minister.