Főrendiházi irományok, 1884. V. kötet • 300-339. sz.

Irományszámok - 1884-337

* CCCXXXVIL SZÁM. 439 337. szám. (XXXVI. ÜLÉS, 314. JEGYZŐKÖNYVI PONT.) Jelentése a főrendi ház pénzügyi bizottságának „a gömöri iparvasutak kamatbiztositó érdekeltségével az 1883, évi XXIV, t.-ez. 4, §~a alapján megkötött kiegyezési szerződés tárgyában, a közmunka- és közlekedési, valamint a pénzügy minister által a képviselőházhoz benyújtott jelentése " folytán hozott képviselőházi határozatot illetőleg. Az 1883. évi XXLL törvényczikk 4. §-a által a kormány felhatalmazást nyervén, a gömöri iparvasutak kaínatbiztositó érdekeltségével, ezek által fizetendő kamatbiztositási kötelezettségének megváltása czéljából, 300,000 frtig kiegyezésre lépni: a kormány ezen megbízatásnak eleget tett és az érdekeltséggel 286,486 frt 487* kr. erejéig a ministeri jelentés szerint tényleg kiegyezett. A masmikói papírgyár csődbe jutván, a reá kivetett 4,504 frt 507* krnyi megváltási összeg, habár a kincstár követelése telekkönyvileg bekeblezve volt, a csődtömeg felosztása alkalmával — sorrend szerint — kielégítést nem nyert, miért is e követelés, mint behajthatlan, törlendő volt. A berzéti vasgyár ellen támasztott 9,009 frt 1 krnyi követelés is per tárgyává lett. S miután a királyi jogügyek igazgatósága jogi véleményadásra felhivatott, s ez utóbbi oda nyilatkozott, hogy per esetében alperes gyáros minden esetre követelheti egyrészről a gömöri iparvasutakra nézve a számadásoknak újbóli elkülönített vezetését, illetve felállítását, másrészt pedig a gömöri iparvasutak időközben feloszlatott igazgatótanácsának reactiv állását is, az ezzel járó aránytalan munkával és több költséggel egybekötött teljesítmények, viszonyítva a kamatbiztositási összeghez, a per legjobb esetben kevésbé előnyös volna, mint egy kedvező s méltányos alapon megkötendő egyezség, mert ez által a jogviszonyok az érdekeltséggel szemben lebonyolithatókká válnak, holott per esetében azoknak rendezése még évekig elhúzódhatott, sőt a gömöri iparvasutak feletti szabad rendelkezés is a kamatbiztositási viszonynak egyetlen fél irányában való fentartása folytán korlátolt maradt volna. Ily körülmények között a kormány a berzéti vasgyár igazgatójával egyezséget kötött, a mely szerint nevezett vasgygyár 1886. évi ápril hó 1-től tiz éven át évenkint 450 frtot az állami kincstárba fizetni magát kötelezte. — Ezen egyezség megkötése folytán 300,000 frt helyett 290,986 frt 487* kr. lön megváltási összegképen elérve, a mi az utasításban foglait összegtől nem nagy és jogilag, valamint a tények által igazolt eltérésnek tekinthető, 4