Főrendiházi irományok, 1884. V. kötet • 300-339. sz.
Irományszámok - 1884-331
426 CCCXXXI. SZÁM. nek lefizetésére a nevezett gyárak előbb a gömöri iparvasutak fennállott igazgató-tanácsa, majd pedig a m. kir. kincstári jogügyek igazgatósága utján azzal lettek felszólítva, hogy a mennyiben az egyezséghez hozzájárulni még továbbra is vonakodnának, s illetőleg a fizetési- meghagyásnak eleget nem tennének, — a reájuk eső kamatbiztositási Összeg a törvény által adott felhatalmazás alapján közadók módjára fog behajtatni. Ezen felszólításnak egyik féllel szemben sem volt foganatja, s nevezetesen a masznikói papirgyár s illetőleg e gyár jogutódja az I-ső magyar papíripar részvénytársaság ugy a kiegye zégi szerződéshez való hozzájárulást megtagadta, mint általában a kamatbiztositási viszonyból folyó kötelezettségét kétségbe vonta, azzal védekezvén, hogy mivel a csődbe jutott masznikói papirgyár birói árverésen eladatott, s a birói árverés alkalmából a gyárra bekebelezett össze* terhek, közöttük az államkincstár kamatbiztositási követelése is hivatalból töröltettek, — s mert továbbá az árverés érvénye ellen az államkincstár jogképviselete részéről benyújtott semmiségi panasz elvetettvén, az árverés ekként jogérvényessé vált, — ezzel az államkincstár követelése a gyár jelenlegi tulajdonosaival szemben elenyészett, annál is inkább, mert a jelenlegi tulajdonos részvénytársaság a gyárat már harmadik kézből s teljesen tehermentesen vásárolta meg. Ezen a valósággal megegyező tényeken alapuló védekezéssel szemben, s miután továbbá megfelelő módon még az is konstatálva lett, hogy sem a csődbe jutott.masznikói papirgyár részvénytársaság ellenében, vagyon hiánya miatt, az államkincstár követelése érvényesíthető nem lenne, — sem pedig a részvénytársaság volt igazgatósága ellenében a kereskedelmi törvény alapján folyamatba teendő lépések eredményre nem vezetnének, — ezen behajthatlannak bizonyult követelés további keresését elejtettük, s azt az állami követelések nyilvántartásából töröltettük. A berzéthi vasgyár, s illetőleg annak jelenlegi tulajdonosa Schlosser Albert a hozzá intézett felhívásra szintén megtagadta a kiegyezéshez való hozzájárulást ; sőt általában kétségbe vonta a fizetési kötelezettséget is, azt hozván fel, hogy mivel a kamatbiztositási kötelezettségre vonatkozó nyilatkozatot a gyár akkori igazgatója meghatalmaz ?s nélkül irta alá, — az ilyként / létrejött kötelezettség jogérvényét el nem ismerheti. A gyártulajdonos ezen kifogásával szemben, egyszerűen arra történt irányában utalás, hogy épen az általa kötelezőnek el nem ismert nyilatkozat alapján a berzéthi vasgyár terhére 10 évi időtartamra elvállalt évi 2,000 frtnyi kamatbiztositás, összesen tehát 20,000 frt erejéig az államkincstár javára a zálogjog a gyár és tartozékaira még 1871. évben teiekkönyvileg bekebeleztetett, s hogy o bekebelezés általa meg nem támadtatván, ezen zálogjog, s annak alapján a fizetési kötelezettség ÍH jogerejtííeg fennáll; mely alapon tehát a gyártulajdonos a többi kamatbiztositó érdekeltséggel létrejött kiegyezéshez való hozzájárulásra ismételten s azzal hivatott fel, hogy ellenkező esetre az egész 20,000 frtnyi kamatbiztositási összeg behajtása iránt ellenében a törvényes lépések meg fognak tétetni. Ezen újabb felhívás annyiban sikerre vezetett, a mennyiben a gyártulajdonos a kilátásba helyezett törvényes eljárás következményeit elkerülendő, bejelentette egyezkedési készségét, minek folytán vele az egyezkedési tárgyalások megindíttatván, ennek eredményeként a •//. alatt másolatban mellékelt s a ministertanács által helybenhagyott egyezség jött létre, melynek értelmében a gyártulajdonos kamatbiztositási kötelezettségét 10 egyenlő évi részletben lefizetendő 4,50». forinttal fogja megváltani. Az ekként fizetendő egyezségi összeg csekély különbözettel felét teszi azon 9,009 forint 1 krnyi Összegnek, mely a többi érdekeltséggel kötött egyezség alapjául szolgált kivetés szerint a berzéthi vasgyárra esett volna, s a mely kivetéssel szemben a gyártulajdonos részéről eredetileg csak 3,000 frtnyi egyezségi összeg ajánltatváu, meg az alább emlitendő czélszerííségi tekinteteknél fogva előnyösebbnek látszott az egyezkedési tárgyalások során 4,500 frtra felemelt megváltási /
