Főrendiházi irományok, 1884. V. kötet • 300-339. sz.
Irományszámok - 1884-318
CCCXVIII. SZÁM. 393 végéig 150—160,000 forintnyi összeg lesz tőketörlesztésre fordítható, s igy a közös aktívákból veit 5.531,000 forintnyi kölcsöntőkének mintegy 3%-a törlesztve leend. Ezen tőketörlesztés folytán azonban azon összeg is csökken, mely a zenicza-serájevói és mostár-metkovicsi vasút építésére a közös aktívákból vett kétrendbeli kölcsön évi kamatoztatására szükséges, és miként ez már fentebb megérintetett, az 1886. évi költségelőirányzatba is felvétetett. Ezen kivül az eddigi pénzügyi eredmények alapján — ha különös kedvezőtlen körülmények fel nem merülnek — biztosra vehető, hogy az országos költségen kiépített dobojsiminhani vasút költségei az eredetileg megállapított időnél jóval korábban lesznek törleszthetők, de 1887. év végéig, tehát azon időpontig, a mikor a Mostar-Rámatorkolati vonalrész befejezése kilátásba helyeztetett, az emiitett kötségek jó része bizonyára törlesztve lesz. Ennek folytán az 1888. évtől kezdve, a midőn ugyanis a Mostar-rámatorkolati vonal építésére igénybe vett 2.800,000 forintnyi tőkeösszeg kamatai teljes összegükben első ízben lesznek fizetendők, a doboj-siminhani vasút építésére felvett kölcsöntörlesztési részlete fejében a tartományi költségelőirányzatban szereplő 150,000 forintnyi tétel oly jelentékeny módon fog csökkenni, hogy ez által, valamint azon kamatmegtakarítások által, melyek a zenicaserajevói és mostár-metkovicsi vasutak kölcsöneinek tőketörlesztései folytán beállanak, a kiadásoknál oly kevesebblet fog mutatkozni, hogy a mostár-rámatorkolati vasút kiépítésére szükségelt 2.800,000 forintnyi tőke kamatainak felvételéből a tartományi költségvetésre a jelenlegi szükségletnél nagyobb teher nem fog nehezedni. Megemlitendő még végezetül, hogy a mostár-metkovicsi vasútnak a Ráma torkolatáig való meghosszabbítása által, eltekintve az új vonal jövedelmétől, a régi vonalrész jövedelmezősége is növekedni fog, s annak üzletfeleslegei szaporodni fognak, minek következtében azután a töketörlesztés is nagyobb összegekkel lesz foganatosítható. Mindezen körülmények figyelembevételével nem szenved kétséget, hogy a közös aktívák kamatainak a mostár-rámatorkolati vasút építésére való felhasználása által ezen kamatok nemcsak czélszerű és biztos elhelyezést nyernek, hanem ez által a megszállott tartományok anyagi fejlődése is lényeges támogatásban részesül s egyúttal a monarchia és Bosnia és Herczegovina között közgazdasági szempontból élénkebb kölcsönhatás idéztetik elő. Ismételve kiemelvén, hogy ezúttal csak a mostár-rámatorkolati szakasz kiépítéséről van szó, mely a vasút miképeni továbbépítésének nem praejudicál s önmagában véve is valamint gazdászati, ugy hadászati szempontból hasznos befektetést képez, s a metkovicsmostár-rámai vasútnak a Bosna-völgyi vasúttal közvetlen kapcsolatba hozatala iránt s ezen kapcsot létesítésének módozatai felett a törvényhozás akkor fog határozhatni, midőn ama kapcsoló vonal kiépítésének kérdése tényleg szőnyegre kerül, — bátor vagyok a bemutatott törvényjavaslatot tiszteletteljesen elfogadás végett ajánlani. Budapesten, 1886. évi május hó 28-án. Benyújtja: Tisza Kálmán s. k., ministereinölt. FŐRENDI IROMÁNYOK. V. 1884-87. 50
