Főrendiházi irományok, 1884. V. kötet • 300-339. sz.
Irományszámok - 1884-317
300 CCCXVII. SZÁM. dekanátus hivatalos helyiségeinek elhelyezésére bérelt magánlakások Ezen összegből 750 frt, miként a budapesti egyetem dologi kiadásainál (lásd rendes kiadás, XIX. fejezet, 3. czím, 2 rovatánál) már indokoltatott, azért vétetett igénybe, mivel az új orvoskari dékáni és szigorlati helyiség a kellő időre el nem készült, úgyszintén a bérhelyiség átalakítása is időt igényelt, s igy ezen bérlakást 1884. évi november 1-éig kellett megtartani, minek V* évi bére, 750 frt, mint előirányzat nélküli kiadás utaltatott ki. További 500 frtot az I. szülészeti koróda helyiségéül kibérelt br, Eánffy-féle ház után fizetett állami és községi adók, valamint a házbérkrajczárok igényeltek. Ezen kötelezettség a bérleti szerződés szerint az egyetem javadalmát terhelte, s korábbi években az mindig a kóroda házbérére fölvett összegből fedeztetett. Tekintettel arra, hogy az emiitett ház az 1884. év folyamán az állam tulajdonába ment át, az 1884-iki államköltségvetésbe e czímen házbér már föl nem vétetett : ennélfogva a korábbi bérviszony alapján még kifizetendő adók 1884-ben fedezetet nem találván, azokat előirányzat nélküli kiadáskép kellett kifizettetni. f) A szülészeti koródának elhelyezésére kiszemelt báró Bánffy-, illetőleg gróf Andrássy-féle házak műszaki fölvételének tiszteletdíja . . Midőn ezen épületeknek adoptatiója a szülészeti kóroda létesítése ötletéből szóba került, akkori keb. építész, néhai Kolbenhey er Fereiicz megbízatott, hogy ezen házak részletes tervrajzát, további tárgyalások alapjául vegye föl és készitse el. Tekintve azt, hogy ezen munkák elkészitésére nevezett építész szerződésileg kötelezve nem volt, hogy továbbá azok fölvételét kellő tájékozottság s a szóban forgó intézet mielőbbi létesithesitése czéljából azonnal elrendelni kellett, a 209 frt 60 krral megállapított díj, bár arra fedezet nem volt, kiuíalványoztatott. g) A budapesti egyetem üllői-uti orvoskari telepén alkalmazott Az orvoskari telepnek egyik oldalát tevő Mária-uteza elhanyagolt állapota és az építkezések folytán támadt rendetlenség azt hozta létre, hogy az orvoskari telep éjjente valóságos búvó-helyéül szolgált a tolvajoknak, hová a szomszéd kertekből ellopott tárgyaikat összehordtak, s honnan az intézeteknek dékánátusnak és gazda-hivatalnak, mely utóbbinál nagyobb mennyiségű pénzösszegek és fontos iratok is őriztetnek, továbbá a szomszédos házaknak, sot az arra járó embereknek is biztonságát veszélyeztették, s nem egyszer itt utonállások is történtek. Szükséges volt ennélfogva a telepen őrizet czéljából azonnal két éjjeli őr felfogadását elrendelni, s 1884-ben erre még fedezet nem levén, az 1885. évi költségvetésbe ennek költsége föl is vétetett. í,2§e frt — kr. 209 frt 60 kr. 536 frt 95 kr.
