Főrendiházi irományok, 1884. V. kötet • 300-339. sz.
Irományszámok - 1884-317
CCCXVILSZÁM. 227 Ezen eredmény Összehasonlítva az 1882. és 1883. zárszámadási évek előirányzataival szemben elért pénztári eredményekkel (1882-ben: 55.835,915 frt 05 krral szemben 45.195,167 frt 25 kr.; 1883-ban: 46,343,543 » 887* » > 39.135,892 > 447» » ) tagadhatianul kedvezőtlen, mindamellett az 1880. és 1881. években elért zárszámadási eredményeknek (1880-ban: 22.853,154 frt 3872 krral szemben 41.963,574 frt 26 kr. ; 1881-ben: 39.957,788 » 717» > > 48.065,401 > 457» ») nemcsak jóval felette áll, hanem figyelemre méltatva azon indokokat, melyek arra befolyással voltak s ezekkel szemben számba véve még az összehasonlítás czéljából idézett évek (1880 — 83.) sokkal kedvezőbb pénzügyi és közgazdasági viszonyait is, kielégítőnek mondható, — mert mig a kormány a részére engedélyezett hitelnek egészben 5.184,193 frt 477» krral lett túllépésével, némely czímeken olyan kiadásokat is teljesített, melyek előreláthatok nem voltak, de közkormányzati szempontokból elkerülhetlenül szükségeseknek mutatkoztak, s melyek indokolt voltáról meggyőződni a bizottságnak, az eléje terjesztett s tárgyalásai folyamán az egyes tárczák képviselői részéről szóval is bőven megadott felvilágosításokból eléggé nyilt alkalma, - másrészt a bevételre előirt járandóságokból 5.181,159 frt 207a kr. a pénztárba tényleg be nem folyt, mi által az államkincstárt különböző czímeken megillető s 1883-ból 105.439,739 frt 347« krral áthozott követelések 1884. végével 110.620,898 frt 55 krra emelkedtek. Végre indokául szolgál még a pénztári eredmény kedvezőtlenebb alakulásának az is, hogy a beruházások czímén az 1883-ból áthozott 11.474,304 frt 507» krt tevő s az államkincstárt terhelő hátralékok apasztására 5.159,556 frt 667» kr. volt kifizetendő, mi által azonban ezen hátralékok állaga 1884. végével 6.314,747 frt 84 krra csökkent. Ezzel kapcsolatban egyúttal kimutatandónak vélte a bizottság azon értékgyarapodást, melyet az állam az 1884. évi költségvetési törvényből kifolyólag vagyoncserében nyert az által, hogy:1. vasutak épitésére s azokkal kapcsolatos beruházásokra fordított készpénzben 17.217,427 frt 94 krt; 2. az 1884. évben esedékessé vált adósságok törlesztésére fordított 14.960,159 » 60 ï s végre 3. vasutak segélyezésére adott 9.531,611 » 62 > Összesen tehát: 41.709,198 frt 16 krt, melylyel nemcsak ellensúlyozva, hanem 2.132,541 frt 89 krral meg is van haladva a . . , . 39.576,656 frt 27 krt tevő valóságos pénztári hiány. Megállapítván ezekben általánosságban a zárszámadások végeredményeit, szükségesnek tartja a bizottság áttérni azon észrevételek elsorolására, melyek megtételére a zárszámadások részletes megvizsgálása közben szerzett tapasztalatokból folyólag több esetbei» volt alkalma. Midőn ezeket a fennebb elmondottak kapcsin a t. képviselőház elé hozni kötelességünknek ismerjük, azoknak részben tudomásul vételét, másrészt pedig az azok folyományát képező javaslatoknak határozattá emelését kérjük. Az egyes tárczáknál felmerült azon észrevételeinket, melyeket csupán tudomásul venni kérünk, a következőkben van szerencsénk előterjesztem. A pénzügyministeri tárcm részi zárszámadásainak VII. fejezet 17. czíme alatt az 1880. év XX. t.-cz. alapján felvett tiszai és szegedi kölcsön után fizetendő évi járulék czímén 8,910 frt 37 krra terjedő túlkiadás van elszámolva. E különben jelentéktelen s teljesen indokolt túlkiadást a bizottság azon indokból tette 29*
