Főrendiházi irományok, 1884. V. kötet • 300-339. sz.
Irományszámok - 1884-315
CCCXVI. SZÁM. 199 t — Ámbár a felvételi vizsgák befejeztével a tanfolyamnak azonnal bekövetkező megkezdése alig enged időt az ily beálló hiánynak pótbemutatás által eszközlendő kiegyenlítésére, mindamellett — mint ez a folyó évi vizsgák alkalmával is előfordult — a lehetőségig figyelemmel voltam az illető hatóság kijelölési jogára s a betöltésre váró helyet sikerült pótlólagos bemutatás útján betölteni. 0 De tekintve azon eshetőséget, hogy a bemutatásra jogositottaknak nem áll módjában kellő minősültségű ifjút a tanfolyam megkezdéséig pótlólag bemutatni, — mig a törvény világosan rendeli, hogy évenkint a magán-alapítványokat kamataiból legalább 30 ifjú tartandó el: ezen eshetőséggel szemben gondoskodni vagyok kénytelen oly eljárási módról, a mely a bemutató jogának formai megóvása, illetve ennek figyelembevétele mellett, a törvény emiitett rendelkezését teljesedésre vezeti. Ugy a bemutatásra jogosítottakkal, valamint a törvény követelményeivel szemben, legczélszerűbb eljárásnak mutatkozik az, hogy a bemutatásra hivatott fél a szükségessé vált pótlólagos bemutatás eszközlésére felszólittatván, egyúttal azon eshetőségre való tekintettel, ha nem állana rendelkezésére bemutatható ifjú: az Ö császári és apostoli királyi Felsége által, a kincstári díjmentes helyekre másodsorban leendő felvételre kijelölt, de helyhez nem jutott pályázók közül a jogosult feleknek választás ajánltatik. Miután pedig azon eset sincsen kizárva, hogy a bemutatásra hivatottak, sem önmaguk által közvetlenül eszközlendő kijelölés, sem a nekik ajánlottak sorából való választás alapján az egyébként szükséges bemutatást megtenni nem kívánják, — illetve az e részbeni felhívásnak nem tesznek eleget: ily körülmények között nem marad más hátra, mint a betöltendő alapitványi helyre azon ifjút berendelni, a ki a legfelsőbb helyen megállapított sorrend szerint egyébképen a kincstári helyekre pályázó másodsorosak között következett volna Az 1883. évi XXXIV". t.-cz. 2. §-ának végrehajtásából kifolyó felelősségemnél fogva a fennebb emiitett s esetleg előfordulható kivételes intézkedési módot óhajtottam a tisztelt képviselőháznak tudomásvétel végett tisztelettel előterjeszteni. Követve hivatali elődöm 1883. évben előterjesztett jelentésének irányát, részemről is kötelességemnek tartom röviden említést tenni azon alapokról és alapítványokról, melyek a Ludovika-Akadémia tulajdonát képezik. Ezekre nézve ezúttal csak annak felemlitésére szorítkozom, hogy az alapoknak és alapítványoknak tőke- és kamatálladéka a rnult évi eredménynyel szemben miként áll. A Ludovika-alapitványok tudvalevőleg két részből: as általános alapból és a magánalapítványokból állanak. I. Az általános alap 1884. év végével 1.447,193 fit 87 krttett; ennek tiszta jövedelme . . . . . 70,848 » 42% kr. volt. Ezen alap tökeálladéka időközben az 1885. évi június hóban történt összegezés szerint 1.452,626 frt 68 krra emelkedett, melynek az 1886. évre előirányzott tiszta jövedelme . 74,514 > 67 kr. IL A magán alapítványok tőkéje az 1884. év végével eszközlött összeírás szerint 1.722.303 Irt 30 krra rúgott, — hozzá adva ezen összeghez az 1885. évi kamatszaporodást : a magán-alapitványok tökeálladéka 1885. június hó végével . 1.748,003 » 30 krt a megfelelő tiszta jövedelem pedig . . . . . . . . . . 87,296 * 85 > tesz. Budapesten, 1885. évi november hó 26-án. B. Fejérváry Géza s. &., honvédelmi minister.
