Főrendiházi irományok, 1884. V. kötet • 300-339. sz.
Irományszámok - 1884-313
160 CCGXIIL SZÁM. A betétek tartalmazni fogják ugyan a földadó és állandó kataszter egyes adatait; de az egyéb igen is lényeges hátrányok még mindig meglesznek. A szerzett jog igen számos telekkönyvi betétben nemcsak nem lesz nyilvánkönyvileg biztosítva, de nem is lesz biztositható. A hitelképesség bénítva marad. Az ingatlanok megterheltetéséről hű képet nem fogunk nyerhetni. A felelősség teljes tudatában a mellett kell nyilatkoznom, hogy a kérdésben ievo művelet idejére enybitsük a törvényerejű rendeletek szigorát, ha az joghátrány nélkül tehető. Tudom, hogy ugyancsak a kitűzött czél elérhető volna az által is, ha oly községekben, vagy oly ingatlanokra nézve, a melyeknél a telekjegyzőkönyvek a fennálló rendeletek keretében a tényleges állapottal összhangba egyátalán nem hozhatók, az új helyszínelést rendelném cl, illetve erre nézve tennék javaslatot. Ez esetben a telekjegyzőkönyvi állapottal természetesen teljesen szakítanánk, az A, lapot kivéve, üres lapokat tárnánk fel. Az A. lap a kataszteri munkálatok alapján könnyen volna szerkeszthető, de a B. és C. lapokra bejegyzendő jogok érvényesítése a feleknek több utánjárást; időt és költséget okozna és az egész művelet, tekintettel a hirdetményi határidőkre több időbe kerülne. Eltekintve azonban mindettől és szakítva azon elvvel is, hogy telekkönyvi helyszínelésnek csak ott lehet helye, a hol még oly helyszínelés nem volt, azon nézetemnek adok kifejezést, hogy ily intézkedés a telekkönyv iránti bizalmat alapjaiban rázkódtatná meg. Ujabbi helyszínelés mellett a joghátrányok alig volnának elkerülhetők. Ha pedig az új helyszínelés csupán az A. lapra, természetesen a B. lapot is érintőleg terjesztetnének \\ és a tulajdont korlátozó, valamint zálogjogokból azok, a melyek fennálíanak, átvezettetnék, az esetben a kitűzött czél nem volna elérhető, jóllehet az eljárás technikai része nagyban hasonlítana az általam inditványozotthoz. E mellett a B. és C. lapokon is a tényleges állapot legyen bevezetve: a betétek szerkesztését külön eljárásra kellene bízni. És mennyi időbe, mennyi fáradságba és költségbe kerülne annak puhatolása, mily községekben, vagy mely ingatlanoknál van szükség új helyszinelésre ? A telekkönyvi betéteknek behozatala elkerülhetlen és elodázhatlan, azok tartalmát ki kell egészítenünk a kataszteri adatokkal és összhangba kell hozni a tényleges állapottal, hol az joghátrány nélkül tehető és a betétek, valamint a kataszteri munkálatok adatait egymással szintéu lehető összhangba kell hozni. Ezen czélt én csakis azon eljárás mellett vélem elérhetni, a melyet a javaslatban indítványozok, mert azon eljárás mellett, ismétlem, jogsérelem alig fog bekövetkezhetni, kivált olyan, a mely a törvény keretében nem lenne orvosolható. A telekjegyzökönyvileg fennálló jogok csak az esetben fognak a betétekből kihagyatni, ha azok átruházása vagy megszűnte hitelt érdemlőleg bizonyítva lesz -, ha ily bizonyítási eszközök nem lesznek, a telekjegyzökönyvileg fennálló jogok a betétekbe is bejegyeztetni fognak (38. §.). A javaslatban felsorolt bizonyítási eszközök pedig kielégítők, miután azok mellett, eltekintve természetesen a büntetőjogi beszámitás alá eső visszaélésektől, joghátrány alig képzelhető. A nyilvánkönyvön kívüli többszörös átruházások azon eseteire nézve, melyekben az átruházások mindenikéről okirat fel nem mutatható és az átruházónak beleegyezése a bizottság előtt nyilvánítandó, a törvényjavaslat azon nézetből indul ki, hogy a közbeneso telekkönyvön kívüli átruházásoknak, kik a tényleges birtoklás ellenében semmiféle joglépést nem tettek és a
