Főrendiházi irományok, 1884. IV. kötet • 241-299. sz.

Irományszámok - 1884-258

so CCLVHI. SZÁM. kai szempontokból is megfontolás tárgyává tenni; — ennélfogva jelen alkalommal, midiin jelenthetem, hogy a kormány a fent idézett törvényben megadott felhatalmazással élt, csupán azon tények és körülmények előadására szoritkozhatom, melyeket a többször idézett törvény tervezetének előterjesztésekor, a tárgyalások akkori stádiumában még elő nem adhattam. Mindenekelőtt van szerencsém megjegyezni, hogy az engedélyt kérők időközben az épitési tőke beszerzését biztosították, s ily módon elhárittatván azon akadályok, melyek a múlt év tavaszán az engedély kiadását gátolták; a 150,000 frt engedélyezési biztosíték letétele s ezzel az engedélyokmány kiadása lehetővé vált. De lehetővé vált az is, hogy a kormány az engedélyokmány 20. §-a értelmében a néveges tőkét, mihelyt az kívántatni fog, akár az alapszabályok előterjesztése alkalmával, akár előbb is a közhitel igényeinek és a tényleges viszonyoknak megfelelő árfolyam alapulvétele mellett megállapíthassa. Á tisztelettel csatolt engedélyokmány a mátrai vasút részére azon kedvezményeket biztosítja, melyek az 1880. évi XXXI. t.-czikk alapján helyi érdekű vasutak részére engedélyezhetők. Az épitési és üzleti feltételek az engedélyokmányban — az engedélyezési tárgyalások folyamán létrejött részletes megállapodások alapján — tüzetesen megállapittattak. — Ezen feltételek közül legyen szabad a következőket kiemelnem : 1. A mátrai vasút Qgy vágányra építendő. 2. A pálya legnagyobb emelkedési viszonyai 10°/<*, — A kanyarodások legkisebb félátmérőjű 250 méterben állapíttatott meg. 3. Az alkalmazandó aczélsínek súlya folyóméterenként 23*6 kilogrammnál könnyebb nem lehet, 4 4. Az egész mintegy 129 kilométer hosszú vonalon a m. kir. államvasutakkal ' közös végállomásokat és a szintén közös K.-kápolnai állomást bele nem értve — kilencz állomás létesitendŐ. 5. A mátrai helyi érdekű vasút üzlete az e részben megállapított szabvány szerződé» alapján a m. kir. államvasutaknak fog átadatni. Ehhez képest ezen helyi érdekű vasút nem fog külön forgalmi eszközöket beszerezni; hanem a m. kir. államvasutak által a rendelkezésre bocsátandó üzleteszközök fejében köteles leend a ip. kir. államvasutak részére megállapított üzletviteli önköltségi díjtételek 10%-át, legalább azonban évenként 12,500 frtot az üzletkezelő államvasutaknak külön megfizetni, s ezen felül a forgalmi eszközök fedezeti alapjául 250,000 frt névértékű törzsrészvényeket a m, kir. kincstár tulajdonába átadni. 6. Kötelesek az engedélyesek a részletterveket az engedélyokmány keltétől (1885. évi deczember hó 28.) számított egy év alatt a kormánynak előterjeszteni, a pálya épitését a részlettervek jóváhagyásától számított öt hónap alatt megkezdeni, és azt ugyancsak a tervek jóváhagyásától számított két év alatt a közforgalomnak átadni, f | 7. Engedélyezési biztosítékul az engedélyokmány 27. §-a értelmében 150,000 frt;|tétetett le óvadékképes értékpapírokban. Ezek előadása után, midőn még megjegyezném, hogy az engedélyokmány határozmányai egyebekben, nevezetesen a vasutakra vonatkozó jogi, díjszabási, valamint a társasági megalakulásra vonatkozó engedélyokmányi határozmányok tekintetében ^megfelelnek a fennálló; i »