Főrendiházi irományok, 1884. IV. kötet • 241-299. sz.
Irományszámok - 1884-268
CCLXVIII. SZÁM. 227 8. czikk. A kölcsönre teljesítendő minden befizetések az Adóssági Pénztárban lesznek központosítva. 9. czikk. Az átadási és a művelet minden egyéb költségei a kölcsönösszegből fedezendök. Az Adóssági Pénztár biztosai a biztosított kölcsön terhére az alexandriai kárpótlások kifizetésére szükséges összeget föl fogják venni és a kárpótlásokat kormányunk számlájára a nemzetközi kártérítési bizottság által megállapított felosztási jegyzék szerint ki fogják fizetni. A kártérítések teljes összegben és késedelmi kamatok nélkül fognak kifizettetni. A kölcsön többi része a pénztár biztosai által pénzügyministerünknek a szükséglethez képest át fog adatni. A kölcsönnek a kártérítések levonása után rendelkezésre maradó része a jelen törvény 24-ik czikke által pénzügyministerünk rendelkezésére bocsátott segédforrásokkal együtt a következő szükségletre van szánva : f. E. Az 1884-iki és a megelőző évek hiányának rendezésére 2.657,000 Az 1885-re előirányzott deficitre . . . 1.200,000 Vizöntözési munkálatokra 1.000,000 Nyűg- és kegydíjak beváltására 550,000 A kincstár szükségleteire fentartott összeg . . 500,000 összesen . . . 5.907,0U0 10. czikk. A kölcsönnek minden maradványa a fentebbi szükségletek fedezése után a jelen törvény 5. czikkében kifejezett feltételek szerint czímletek visszavásárlására fog fordíttatni, a mely czímletek meg fognak semmisittetni. 11. czikk. Az Államadóssági Pénztár biztosai minden félév végén egy jelentést fognak Hozzánk intézni, mely a nekik kiadott igazolványok szerint ki fogja mutatni a biztosított kölcsönből eredő pénzek hovaforditását. Ezen jelentés közzé fog tétetni a »Journal Officiel «-ben. 12. czikk. A szabadalmazott és egységesített adósságok szelvényei összegére 5 százalékos adó rovatik ki. Ezen adó egyébiránt csak az 1885. és 1886. években esedékes félévi lejáratok után fog szedethetni. A czímletek birtokosainak azon esetleges jogát kifejező elismervények, hogy ezen adó nekik meg fog téríttetni, a szelvények kifizetésekor fognak kiszolgáltatni. Ha ezen határidő lejárta után kormányunk szükségesnek látná, akár bizonyos számú évekre, akár állandóan fentartani a jelen czikk által megállapított adót, azt csak ugy teheti, ha előbb a hatalmakkal egyetértőieg egy olyan nemzetközi bizottságot hozott létre, mint a milyen a leszámolási törvényt elkészité, a mely bizottság feladata lesz Egyptom pénzügyi helyzete felett általános enquete-tárgyalásba bocsátkozni és Nekünk az eszközöket kijelölni, melyek alkalmasaknak fognak mutatkozni arra, hogy az ország jövedelmi forrásainak új felosztása biztosittassék. Ezen bizottság összeállítása a hatalmakkal egyetértőieg fog megállapittatni. 13. czikk. Az esetre, ha kormányunk a Daira Sainenek 1885. és 1886-ban a leszámolási törvény 44. és 47. czikke rendelkezései értelmében segélyt tartoznék adni adóssága kamatainak kiegészítése végett, az általa adott Összeg erejéig levonhatja ezen segélyből a 4%-os Daira-adósság kamatjának egész Összegétől számított 5 százalékos adóösszeget. 14. czikk. Ugyanez áll a kincstári javak Igazgatóságának a kormányunk által biztosított 5°/o kamatok kiegészítése végett adott esetleges segély tekintetében. A 12. czikkben említett elismervények ugyanazon feltételek alatt fognak ugy a Daira, mint a kincstári jószágok czímlet-birtokosainak átadatni. 15. czikk. A Daira vagy a kincstári jószágok adósságainak szelvényei után semmi adó sem lesz beszedve az esetben, ha ezen két adósság részére különösen lekötött jövedelmek azok szükségleteire elegendők volnának. 29*
