Főrendiházi irományok, 1884. IV. kötet • 241-299. sz.

Irományszámok - 1884-268

CCLXVIII. SZÁM. . 219 nye iránti tiszteletből nem volna ellenvetés az ellen, hogy az egyptomi hitelezők, legalább ideiglenesen, a mostani liquidatio terheiben részeltessenek. A legkevésbé kedvezőtlen megoldás volna: abba egyezni, hogy valamennyi államadósság szelvényeire adó vettessék, mely például 57°-ban állapíttathatnék meg s ezen adó jövedelme csatoltatnék a Suez-csatorna részvényei szelvényeinek V«%-kal leendő leszállításából eredő jövedelemhez, mely kamatleszállításba saját részvényeire nézve maga Anglia hajlandó beleegyezni. Egyébiránt meg fogna állapíttatni, hogy ezen adó megszüntettetik és azoknak, kik ezen adót viselik, az általuk befizetett összegek be fognak tudatni, ha az enquete-tárgyalás kitüntetné, hogy Egyptom jövedelmei elégségesek és feleslegessé teszik, hogy a hitelezők ily áldozattal terheltessenek. Senki sem vonja kétségbe a kölcsön szükségességét arra a czélra, hogy a függő adósságot consolidálni, az Öntözési munkákról és más égető feladatokról gondoskodni s különösen az alexandriai károsultakat kifizetni lehessen, kik máris nagyon hosszú ideig várakoznak a kártalanításra. Hasonlóképen nem lehet félreismerni az idegen garantia előnyeit sem, mely emelné Egyptom hitelét és lehetővé tenné neki, hogy jobb kamatfeltételek mellett vehessen föl kölcsönt. Valamennyi hatalmak érdekelve vannak ezen eredmény elősegítésében, valamint mindabban, a mi a pénzügyi súlyegyen és az általános jólét helyreállítását előmozdíthatja. Ezen eszmemenet szerint nem volna érthető, miért ne alkalmaztassák ugyanazon módszer minden új feladatra nézve, melyet az események Egyptomra róttak, s melyek miatt rendkívüli jövedelmi források nyitása vált szükségessé. Miért folyamodjunk az alexandriai kártérítések kifizetése végett a szabadalmazott adósság új czímleteinek kibocsátásához és miért szerezzük be a pénzeszközöket 57» kamat mellett, midőn azokat biztosított kölcsön segélyével 37*7»-al is megszerezhetjük? Sokkai ajánlatosabb és sokkal egyszerűbb a kibocsátandó kölcsön összegét mindjárt 9 millió fontban megállapítani s azt a hatalmak együttes biztosítása alá helyezni. Ily feltételek mellett a kölcsönt könnyen lehetne 37*7»-al kibocsátani s nem volna szükség sem külön zálogra, sem törlesztési alapra. Ezen művelet által az egyptomi többi adósságok kötvényeinek értéke is bizonyára nyerne s a hitelezők ily módon legelőször is komoly kárpótlásban részesülnének. A mi magát a garantiát illeti: azt lehet állítani, hogy az csak névleges volna s a biztosító hatalmakra nem róna semmi valóságos terhet. Ennek bebizonyítására elegendő két szám: az új kölcsön után fizetendő évi járadék nem egészen 8 millió frankot tenne, a midőn magának az angol kormánynak becslése szerint, Egyptom bevételei 1884. évben több mint 230 millió frankra rúgnak. Megjegyzendő, hogy a mi tervünk szerint, ép ugy mint Angolországé szerint a hatalmak által biztosított kölcsön tétele a kiadási költségvetés első terhét képezné. A szabadalmazott és az egységesített államadósság képezné az egyptomi költségvetés második terhét. Megengednék különben — miként ezt Anglia indítványozza — hogy minden adósságnak törlesztése függesztessék föl; a törlesztést csak akkor kellene ismét folytatni, ha a jövedelmekből a kamatok számlájának és a közigazgatás költségeinek fedezése után valóságos felesleg maradna. A harmadik terhet, mint ezt az angol emlékirat javalja, a közigazgatás költségei képeznék, melyekhez hozzájönne a Moukabalah czimén 150,000 e. l.-nyi és az angol megszálló hadsereg költségei czimén 120,000 e. l.-nyi összeg. Nem volna különben semmi nehézség az iránt, hogy a közigazgatás költségeire a lord Northbrook által utoljára meghatározott összeg, vagyis 4.828,000 e. 1. vétessék fel. Az Egyptomban most fennálló kormányzási rendszerben teendő módosítások között oly eszközképen, mely az egyptomi kincstárnak újabb jövedelmi forrásokat nyitna, az angol kor mány bizonyos adóknak az idegenekre való kiterjesztését is javasolja, melyektől azok jelenleg törvény alapján vagy csak tényleg mentesek. Ezen javaslat minden tekintetben indokolt. A létező körülmények között nem volna sem méltányos, sem politikailag czélszerű, hogy ilyen 28*