Főrendiházi irományok, 1884. IV. kötet • 241-299. sz.
Irományszámok - 1884-268
210 CCLXVIII. SZÁM. 1885. márczius 18-án a hatalmak képviselői által aláíratott s a jelen törvényjavaslat szövegébe felvétetett. Továbbá meg lett állapítva az egyptomi kormány által kibocsátandó nyilatkozat, melynek E) szövegét az E) alatti melléklet tartalmazza. Végre meg lett állapítva azon rendelet is, melyet e tárgyban, különösen a leszámolási törvényben szükségessé vált módosítások iránt a Khedive O Fensége kibocsátott. JF) Ezen rendelet szövege F) alatt van mellékelve. Az F) alatt emiitett rendeletből kivehető, hogy az 1884. évi londoni értekezleten felmerült nehézségek miként lettek eloszlatva. Az egységesített államadósság részére járó kamatoknak angol részről fél százalékban javasolt levonása helyett, valamennyi egyptomi adóssági czímletre 5%-os ideiglenes adó vettetett ki. — Ezen adónak fentartása azonban csak 2 évre van megállapítva. Ha a Khedive kormánya ezen határidő elteltével a szóban levő adónak további fentartását tartaná szükségesnek, az csak oly módon történhetnék, hogy a hatalmak megegyezésével nemzetközi bizottság hivatnék egybe, melynek feladata lenne, Egyptom pénzügyi helyzetét tanulmányozni, s a jövedelmek új elosztására nézve megfelelő javaslatokat tenni. Az egyezmény VII. czikkében az osztrák-magyar monarchia, Német-, Franczia-, Angol-, Olasz- és Oroszországgal közös biztositási kötelezettséget vállalt az új kölcsön kamatozása és törlesztésére nézve az esetre, ha Egyptom az e részbeni fizetéseket teljesíteni képtelen lenne. Az okok, melyek az osztrák-magyar monarchia kormányát a törvényhozási jóváhagyás fentartása mellett arra indították, hogy a monarchia a garantia vállalásában szintén részt vegyen, részint általános politikai, részint pénzügyi természetűek voltak. Az osztrák-magyar monarchia külügyi kormánya az egyptomi ügyekben soha sem lépett előtérbe, s az ottani viszonyok rendezését mindig olyannak tekintette, mely első sorban a legközelebb érdekelt államok, nevezetesen Angol- és Francziaország feladatát képezi. Azonban a monarchia állása általában véve, különösen pedig az egyptomi viszonyoknak Törökország viszonyaival való összefüggése, valamint -az európai béke érdekei, melyek az egyptomi válság meg nem szünte esetében, fenyegetve lettek volna, nem engedték meg, hogy a monarchia az egyptomi kérdésben, az őt mint nagyhatalmat megillető befolyás gyakorlásáról lemondjon. De a monarchiának ezen felül Egyptomban fontos érdekek megóvásáról is kell gondoskodnia, igy kiváló fontosságú a monarchiára nézve, hogy hajózásunk érdekében a Suezcsatornán való közlekedés szabadsága s biztonsága megóvassék. Ha már ezen általános szempontból is lehetetlennek találtatott az, hogy a monarchia az együttes garantia izolált megtagadása által akár a kérdésnek egyedül lehetőnek talált megoldását meghiúsítsa, akár pedig a monarchia ezen kérdés elintézésére való befolyásáról lemondjon, — ugy különösen a közösen biztosított kölcsön rendeltetési czéljában elegendő indok rejlett arra nézve, hogy azon inkább erkölcsi mintsem anyagi jótállás, mely az osztrák-magyar monarchiát a garantia folytán kötelezi, vissza ne utasittassék. A magyar és osztrák alattvalók részére kifizetett kártalanítási összeg 6 millió franknyi összegre rúg, nehezen lett volna tehát igazolható, ha a monarchia külügyi kormánya, mely az illető érdekelteknek védelmére van hivatva, kivonta volna magát oly kötelezettség alól, melyet más kevésbé érdekelt hatalmak, mint például Németország és Oroszország általános politikai okokból elvállalni nem haboztak. Különben alig tehető fel, hogy a garantia bármikor is tényleg igénybe vétessék Az új kölcsönnek kamatszükséglete ugyanis az egyptomi költségvetés kiadásai között első tételül szerepel, s igy az összes többi egyptomi államkölcsönök szükségletét, valamint a közigazgatás kiadásait is megelőzi. Az új kölcsön évi törlesztési részlete körülbelül 8 millió franknyi Összegre rúg s bő *