Főrendiházi irományok, 1884. IV. kötet • 241-299. sz.
Irományszámok - 1884-266
190 CCLXVL SZÁM. IL Melléklet a 266. számü irományhoz* Indokolás ,.a% 1879. évi XIV. t.-czitekbe foglalt „általános posta-egyesületi szerződés"-hez a lissabonl posta-congressuson elfogadott ,. Pótszerződés" beczikkelyezéséről ie szóló törvényjavaslathoz. A postaforgalom gyors és folytonos fejlődése szükségessé teszi, hogy a reá vonatkozó nemzetközi egyezmények időközönkint kiegészíttessenek és módosíttassanak, miért is az 1879. évi XIV. törvényczikkel beczikkelyezett » általános postaegyesületi szerződés« 19-ik czikkében ezen szerződés módosithatása kimondatott. Az >általános Postaegyesület< kötelékébe tartozó országok képviselői 1885-ben Lissabonban posta-congressusra összegyűlvén, az emiitett postaszerződésnek időközben szükségesnek mutatkozott kiegészítéseit és módosításait a fent említett »Pótszerződésben« foglalták össze. A kiegészítések és módosítások vonatkoznak : a) a válaszos levelező-lapokra, melyek ezentúl az »Általános Postaegyesület« egész területén lesznek szétküldhetők ; b) a tengeri átszállítási díjak szorosabb meghatározására; c) az átszállítási költségek (frais de transit) mikénti megállapítására ; d) a feladott levelezés visszavonására ; e) a kártérítési módozat fontosabb meghatározására ; f) a külön küldöncz (exprès) által való kézbesítésére ; g) a postaszállitásból kitiltott tárgyakra, és h) az egyes postaigazgatások közt támadt vitás kérdések esetében a választott bíróságok működésére. E változtatások, melyek részben egyes országok közt már gyakorlatban vannak és czélszerfíeknek bizonyultak, a posta-congressuson egyhangúlag fogadtattak el. Azon országok közül, melyek a lissaboni congressuson vagy képviselve nem voltak, vagy melyek képviselői a szerződés aláírására kellő felhatalmazással nem bírtak: Törökország és Costa-Rica, hozzájárulásukat még nyilt határidőben jelentették ki. Peru legközelebbi hozzájárulását kilátásba helyezte, csupán Salvador és Szerbia nem nyilatkoztak nyilt határidőben. Reánk nézve csak Szerbia bír érdekkel; a »Zárjegyzőkönyvben« kikötött határidő letelése daczára azonban alig forog fenn kétség, hogy Szerbia is hozzá fog járulni a »Pótszerződéshez«, és hogy hozzájárulása az általános Postaegyesület által el fog fogadtatni. De ha hozzájárulása kellő időben nem is történhetnék meg, a Szerbiával való postaközlekedésünk alig érintetnék az által; mert az most is nagyobbára a Szerbiával 1868-ban kötött, és az 1879. évi XIII. törvényczikkel beczikkelyezett postaszerződésen alapszik. Ezek után kérem a törvényjavaslatnak elfogadását. Budapesten, 1886. évi márczius hó 14-én. Br. Kemény Gábor s. &., közmunka- és közlekedésügyi m. kw. minister.
