Főrendiházi irományok, 1884. IV. kötet • 241-299. sz.

Irományszámok - 1884-265

172 CCLXV. SZÁM. Ahhoz tehát, hogy a közös használat iránt kötött végleges szerződés jóváhagyathassák, elkerülhetlenül szükséges, miszerint az 1874. évi vasúti egyezmény VII. czikke a tömösi csatlakozásra nézve visszaállittassék, illetve, hogy az 1879. évi vasúti pótegyezmény II. czikke megfelelőleg módosittassék, mely irányban Rumániával a tárgyalások még 1881. évben folya­matba tétetvén, — azok elvégre a folyó évi június hó 14/26-án létrejött s tisztelettel mellékelt egyezmény megkötését eredményezték. Az egyezmény első czikke szerint a predeáli állomás közös nemzetközi állomásnak nyilvánittatik, mely megállapodás a tényleges viszonyokból folyó, fennebb már indokolt szük­ségesség és czélszerűség követelménye, s egyúttal a létező állapot szentesítése. • A második czikk szerint az utasok vámkezelése mindkét fél részéről Predeálon tör­ténend ; ellenben mindkét kormánynak jogában álland az árúk megvámoltatását akár Predeálon, akár más magyar, osztrák, illetve rumán vámhivatalnál eszközöltetni. Az 1874-iki vasúti egyezmény VII. czikke értelmében nemcsak az utasok, hanem az árúk vámkezelése is a közös nemzetközi állomáson lett volna eszközlendő, mely határozatot azonban az 1879-iki pótegyezmény II. czikke oda módosította, hogy csak az utasok podgyá­szának vámkezelése történjék Predeálon; ellenben az árúk vámkezelése magyar részről Brassó­ban, rumán részről pedig Plojestiben vagy Bukarestben eszközöltessék. A gyakorlatban azonban az utóbbi eljárás lankasztólag hatott a predeáli útirány for­galmára, s a Predeál és Brassó közt fekvő állomások forgalmára nézve bizonyos visszássá­gokat is vont maga után; minélfogva a magyar kormány, nemsokára a predeáli állomáson való közös szolgálat ideiglenes berendezése után, a rumán kormány hallgatólagos beleegye­zésével, ezen rumán állomáson egy m. kir. vámkirendeltség felállítását találta szükségesnek. Legmegfelelőbb lett volna ugyan, hogy az 1874-iki egyezmény VII. czikkének határozata az árúk vámkezelése tekintetében is visszraállitassék j miután azonban a rumán kormány erre hajlandónak nem mutatkozott, s különben is befejezett tényeket kellett volna megvál­toztatni, ennélfogva a rumán kormánynyal abban történt megállapodás, hogy az árúk vám­kezelése facultativ módon Predeálon is eszközöltethessék, mely megállapodásnak, illetőleg a jelen egyezménynek jogerőre emelkedése után a magyar kormány Predeálon egy első-osztályú fővámhivatalt szándékozik felállítani, s azt megfelelő hatáskörrel ellátni, remélhető lévén, hogy ezen példát a rumán kormány is követni fogja. Az egyezmény harmadik czikke szerint a predeáli állomás befektetési tőkéje után magyar részről fizetendő évjáradék — az 1880. évi augusztus hó 11/23-án Bukarestben felvett — fennebb már emiitett jegyzőkönyv alapján, véglegesen 79,803 frankkal állapittatik meg arany­ban, kiköttetvén, hogy ezen évjáradék a múltra nézve is, és pedig 1881. évi január hó 1-től számítva fizetendő. A mennyiben a predeáli állomási építkezések végleges átadásának, illetve használatba vételének átlagos ideje 1880. évi deczember hó 18-ára esik, a járadék-fizetés kezdetének a fentiek szerint történt megállapítása magyar részről is el volt fogadható. Az évi járadék a befektetési tényleges tőke 7%-os kamatának felel meg, s ugyanily kamatláb köttetik ki az egyezmény 4. czikke szerint a későbbi befektetések költségeire nézve is, mely kamatláb-megállapitás, tekintettel a befektetések természetére és a Rumániában szokásos kamatlábra, méltányosnak mondható. Az egyezmény ötödik czikke a közös használat iránti szerződés helybenhagyására ad a kormányoknak felhatalmazást, mely felhatalmazás szükséges volta fennebb már indo­koltatott.

Next

/
Thumbnails
Contents