Főrendiházi irományok, 1884. IV. kötet • 241-299. sz.
Irományszámok - 1884-263
156 CGLXIII. SZÁM. forgalom érdekéből és a pálya fennállásának biztosítására, nemkülönben a törvényes határ ozmányok teljesítése szempontjából szükségeseknek fognak találtatni; ezek által azonban a már egyrészt az eszköziött elővizsgálat, — másrészt a közigazgatási bejárás folytán meghatározott pályanyom változást s az engedélyesnek az engedély-okmányban biztositott jogai sérelmet nem szenvedhetnek. Ha az építés kivitelénél gazdálkodási vagy üzleti tekintetből akár a pályavonal, akár a részlettervek megváltoztatása kívánatosnak vagy szükségesnek mutatkozik, ily változtatások megengedése a kormánytól lesz kikérendő. Magától értetik, hogy az engedély-okmánynak a pálya kiépítésére vonatkozó határozatai változást ez által sem szenvedhetnek. 4. §. A pálya alépítménye egy vágányra készíthető, s ehhez képest a terület kisajátítása annyi térfogatra szoritkozhatik, a mennyi egynyomú sínúthoz és kitérőkhöz, nemkülönben az állomásokra megkívántatik. Mihelyt az engedélyezett vonalon annyira növekedett a forgalom, hogy az évi elegybevétel kilométerenkint 14,000 osztr. értékű forintot ezüstben meghalad; akkor az engedélyes köteles a kormány kívánatára minden kártalanítás nélkül egy másik vágányt létesíteni. Ezen kötelezettség teljesítésére azonban az engedélyes csak az engedély tartamának első 70 éve alatt kényszeríthető. Az utolsó 20 év lefolyása alatt a második vágányt csak az állam részéről nyújtandó egyezségileg meghatározandó kártalanítás mellett köteles előállítani. 5. §. A munkálatok létesítésére és az üzlet berendezésére nézve a következő általános szabályok lesznek irányadók oly megjegyzéssel, hogy a közmunka- és közlekedésügyi m. kir. ministeriumnak fenn van tartva, esetrol-esetre tovább terjedhető könnyebbitéseket is engedélyezhetni. a) Alépítmény. A maximál emelkedési viszony legyen ugy, mint egy áll a kétszázhoz (1 : 200). A kanyarodásoknak a nyílt pályán 300 méternél kisebb félátmérővel nem szabad birniok. A pálya részletes kitűzése alkalmával az általános tervezetben kitűzött iránytól eltérések történhetnek ugyan, de az 1. §-ban megjelölt végpontok megtartandók lesznek. A pálya szabályszerű keresztszelvénye a bevágásoknál és töltéseknél akkép létesítendő, hogy a koronaszélesség ott, hol a sínek a talpfákon feküsznek, 3*05 méter szélességgel; a részben homok, részben kavicsból előállítandó beágyazás pedig 2*8 méter szélességgel s a sínek lába alatt 0*25 méter vastagsággal bírjon. A műépitmények kőből, téglából vagy fából állíthatók elő. b) Felépítmény. A pálya az elsőrendű vasutakéval egyenlő vágányszélességet nyer. A sínek, melyek aczélból állitanclók elő folyóméterenként 20*0 kilogrammnál könnyebbek nem lehetnek és oly sűrűn rakott talpfákra helyezendők lesznek, hogy igénybevételük 4,300 kilogramm keréknyomás alatt négyzet-centiméterenként 1,000 kilogrammot meg ne haladjon. A jelzők nélküli egyszerűbb szerkezetű kitérők alkalmazása megengedtetik. A közönséges talpfák hossza 2-2 méternél kisebb nem lehet; azonban ugy azok, mint a kitérők talpfán is puha vagy kemény faragott, fürészelt vagy hasábfából állíthatók elő. A felépítmény egyéb anyagát és szerkezetét illető minden egyéb intézkedések a kormány által a részlettervek előterjesztésekor állapittatnak meg.
