Főrendiházi irományok, 1884. IV. kötet • 241-299. sz.
Irományszámok - 1884-261
ÇCPX SZÁM. ministeri rendelet 6. §-ának határozata szerint foganatosítandó közigazgatási bejárás eredménye vagy az épités tartama alatt teljesitett egyes vizsgálatok nyomán, a pályaszolgálat, valamint a közforgalom érdekéből és a pálya fennállásának biztosítására, nemkülönben a törvényes határozmányok teljesítése szempontjából szükségeseknek fognak találtatni; ezek által azonban a már egyrészt az eszközlött elővizsgálat, másrészt a közigazgatási bejárás folytán meghatározott pályanyom változást s az engedélyesnek az engedélyokmányban biztositott jogai sérelmet nem szenvedhetnek. Ha az épités kivitelénél gazdálkodási vagy üzleti tekintetből akár a pályavonal, akár a részlettervek megváltoztatása kívánatosnak vagy szükségesnek mutatkozik, ily változtatások megengedése a kormánytól lesz kikérendő. Magától értetik, hogy az engedélyokmánynak a pálya kiépítésére vonatkozó határozatai változást ez által sem szenvedhetnek. 4. §. A pálya alépítménye egy vágányra készíthető s éhez képest a terület kisajátítása annyi térfogatra szoritkozhatik, a mennyi egynyomú sínúthoz és kitérőkhöz, nemkülönben az állomásokra megkívántatik. Mihelyt az engedélyezett vonalon annyira növekedett a forgalom, hogy az £vi elegybevétel kilométerenként 14,000 o. é. forintot ezüstben meghalad, akkor az engedélyes köteles a kormány kivánatára minden kártalanítás nélkül egy második vágányt létesíteni. Ezen kötelezettség teljesítésére azonban engedélyes csak az engedély tartamának első ^0 éve ajatt ^£nyszedhető. Az utolsó 20 év lefolyása alatt a második vágányt çsajs az áHam részéről nyújtandó, egyezségileg meghatározandó kártalanítás mellett köteles az engedélyes elöáUitani. 5. §, A munkálatok létesítésére és az üzlet berendezésére nézve a következő általános szabágyok lesznek irányadók, azon megjegyzéssel, hogy a közmunka- és közlekedésügyi m. kir. ministeriumnak fenn van tartva, esetröl-esetre tovább menő kedvezményeket is engedélyezhetni. a) Alépítmény. A maximai emelkedés 13*5°/eo lehet. A kanyarodásoknak a nyílt pályán 7Q méternél kisebb télátmérövel nem szabad birniok. Apályatest koronaszélessége ott, hol a sínek a talpfákon feküsznek, 2 *ps méterben, az alépítmény szélessége 2*65, végre a kavicságy felső szélessége 1*7 0 , ugyanennek vastagsága pedig Q'âo méterben állapittatik meg. A boltozott és fedett átereszek egészen, a nyílt átereszeknek és a hidaknak pedig parti falai kőből vagy téglából létesítendők ; a felszerkezetek vasból, a többnyílású műtárgyak középjármai pedig tölgyfából állitandók elő. b) Felépítmény, A pálya vágányszélessége 0*75 méterben állapittatik meg. A sínek, melyeknek mindenesetre aczélból kell lenniök, folyóméterenként 11*5 kilogrammnál könnyebbek nem lehetnek és oly sürAn rakott talpfákra lesznek helyezendők, hogy igénybevételök Q centiméterenkint 1,000 kg.-mpt meg ne haladjon. A közönséges talpfák hossza 1*39 méternél Jdsebb nem lehet, s ugy azok, mint a kitérők talpfái is tölgy- vagy fenyu-fából akként álíitandó.k elő, hogy a talpfák alsó színétől m^rve legalább 0*ÍQ méter kayicságyon nyugodjanak. FŐRENDI IROMÁNYOK. IV. 1884-87. 17 W
