Főrendiházi irományok, 1884. III. kötet • 169-240. sz.
Irományszámok - 1884-175
82 CLXXV. SZÁM. 36. §. Ha az egyezség nem sikerül, a szolgabirő első sorban az iránt hallgatja ki a feleket, hogy a házközösség megszüntetését a vagyon tényleges felosztásával kivánják-e eszközölni, avagy csak a tulajdonjog arányát akarják-e megállapítani. (19. §.) A 25. §. esetében az atya a saját maga és gyermekei illetőségének természetben való kiadatását akkor is követelheti, ha a fennálló szabályok szerint szavazatképes jogosultak többsége, az egész házkőzösség vagyonának tényleges felosztását nem kivánja. Tényleges felosztás esetében a szolgabirő mindenekelőtt azon személyek osztályrészét állapítja meg, kik a házközösségbeli többi taggal egyenlő jogosultsággal nem bírnak. Ezután a többi házközősségi tagok osztályrészei állapittatnak meg a 24. és azt követő §-ok elvei szerint. Az ingatlan vagyon tényleges felosztása esetében kiváló gond fordítandó arra, hogy az osztályrész lehetőleg egy tagban adassék ki, és ha a jogosultak meg nem egyezhetnek a felett, hogy kinek, mely tárgy adassék ki osztályrészül, a kiosztás sorshúzás mellett eszközlendő. Ha a felosztáskor a felek az egyes tárgyak becsértéke iránt közmegegyezéssel meg nem állapodnak, akkor a földadó alá eső ingatlanok becsértékének megállapítására nézve a a katasteri tiszta jövedelem mérvadó, egyéb tárgyaknál a községi elöljáróság által eszközölt becslés; jogában áll azonban mindenik félnek, ha az ily alapon kiszámított becsárakat el nem fogadja, a szolgabíró által szakértők alkalmazásával eszközlendő becslést követelni, melynek költségei, ha nem módosul a korábbi becslés, az azt kérő fél által viselendők. 37. §. Ha valamelyik fél jogosultsága válik kérdésessé, a születés törvényességének vagy végrendeleti örökös ellenében, a végrendelet érvényességének megtámadása miatt: ez esetben az eljáró szolgabíró a további eljárást felfüggeszti, és ha a vitássá vált kérdés iránt nincs már per folyamatba téve, a körülményekhez képest meghatározván, melyik fél utasíttatik perre, egyszersmind a kereset be nem adásának következményeit megállapítja, s a kereset beadására 30 napi zárhatáridőt tüz ki. Az ily keresetek, midőn közvetlen csak a házközösségi tagok jogait érintik és csak azok vagy olyanoknak vélt személyek közt folynak, sommás eljárásra s elsőfokúlag a járásbíróságok hatásköréhez tartoznak, még akkor is, ha különben a rendes perútra tartoznának és a rendes birói illetékességtől eltérésnek helye nem volna. A szolgabíró a 30 nap lejártával, ha a kereset megindítása előtte felzet bemutatásával nem igazoltatott, ugy azon esetben is, ha a kereset kellő időben megindittatott, de jogerejöleg végelintézést nyert, mi az érdekelt felek által bejelentendő: az eljárás folytatása iránt hivatalból intézkedik. Ha valamely házasság érvénytelenítése iránt per van folyamatban, melynek kimenetelétől egyik fél házközősségi tagsági jogosultsága függ, az osztály azon házközösségben, melyhez ezen tag tartozik, a per befejeztéig függőben tartandó, hacsak közte és a többi házközösségi tagok közt annak osztályrésze kiadatása vagy biztosítása iránt más megállapodás nem jön létre. 38. §. A szolgabíró az arány megállapítására, illetve a tényleges osztályra nézve hozott határozp,iát kihirdeti, és jogerőre emelkedése után annak alapján az osztálylevelet a 16. §. értelmében kiállítja, kihirdeti és az osztály telekkönyvvi keresztülvitele iránt hivatalból intézkedik. fl>., 10. §§.)
