Főrendiházi irományok, 1884. III. kötet • 169-240. sz.

Irományszámok - 1884-175

GLXXV. SZÁM. 39 XI. Melléklet a 175. számú irományhoz. 1885. M. E. Mi Első Ferencz József, Isten kegyelméből Ausztriai Császár, Csehország Királya stb. és Magyarország Apostoli Királya. Kedvelt Magyarországunk és Társországai htí Főrendéi és Képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé: Törvényczikk a vizjoffról. (Szentesítést nyert 1885. évi június hó 14-én. •— Kibirdetteteit az »Országos Törvénytárc-ban 1885. évi június hó 83-án.) Átalános határozatok. 1. §. Az átalános magánjogi törvények és szabályok intézkedései a jelen törvény által szabályozott magánjogi viszonyokra csak annyiban alkalmazhatók, a mennyiben azt ezen törvény intézkedései ki nem zárják. 2. §. Vízvezetékek (csatornák, árkok, csövek és hasonlók), melyek a vizet épületbe vagy telekre vezetik avagy azt onnan elvezetik, a vízvezetési joggal együtt azon ingatlannak tartozékát képezik, a melynek szolgálatára rendelteivé vannak. 3.§. A vizén üsző, de állandóan a parthoz kötött építmények, melyek rendeltetésüknél fogva a parton levő épitményhez tartoznak, a parton levő épitménynyel, valamint a vízhasználati joggal együtt egy dolognak tekintetnek. 4. §. A vizek partja és medre a parti birtokos tulajdona és a patti birtoknak elválaszthatatlan alkatrésze. Átellenes parti birtokoknál a meder középvonala képezi a birtokhatárt. 5. §• Természetes iszapolások és a mederben támadt szigetek a parti birtok növedékét képezik. Támadt szigeteknél a határt ugyanazon part birtokosainál az a merőleges vonal képezi, a mely a birtok végpontjáról a vízfolyás középvonalára húzható. A 4. §. és a jelen §. rendelkezései által az e törvény életbelépte előtt magánjogi czímen szerzett tulajdon nem érintetik.