Főrendiházi irományok, 1884. III. kötet • 169-240. sz.
Irományszámok - 1884-225
244 CCXXV. SZÁM. illetőleg gyámhatóságokat, hogy azon körülményeket, melyek egyes főrendi tagok jogosultságát az 1885. évi VII. t.-cz. 10. §-ának d) és 11. §-ának a), b) és c) pontjai értelmében megszüntetik avagy felfüggesztik, a kellő hiteles okmányok bemutatása mellett haladéktalanul hozzák a főrendiház tudomására. Érintve, hogy az igazoló biróság szervezetére és az eljárásra nézve javaslatba hozottak a bizottság nézete szerint magukban foglalják mindazt, mi az eljárás gyorsassága, alapossága s a hozandó határozatok részrehajlatlansága tekintetéből biztosítékul szolgálhat, a bizottság csak röviden kivan rámutatni, hogy a bizottsági tagoknak a bizottsági tárgyalásokban való résztvétel iránt a 24. §-ban előirt kötelessége s az, hogy a bizottságok ülései a főrendi tagokra nézve nyil, vánosak és épen ezért üléseik ideje nyilvánosságra hozandó és pedig a törvényjavaslatok tárgyalási ideje hirlapok útján is, továbbá a nem bizottsági főrendi tagok is terjeszthetnek elő a bizottsági tárgyalások folyama alatt indítványokat, avagy módositványokat s azokat indokolhatják, mindannyi figyelemre méltó intézkedések a tanácskozások előkészítésének alapossága iránt fenforgó követelmények szempontjából. A tanácskozásokban a tagok lehető élénk részt vételének biztosítása czéljából szükségesnek látta a bizottság oly módozatokról gondoskodni, melyek a mellett, hogy a törvényhozás rendes menetét indokolatlanul nem gátolják, figyelembe veszik a főrendiház tagjai egyéb viszonyait és körülményeit. Az 1885. évi VII. törvényczikk 27. §-ának alapján kiküldött országos bizottság javaslata szerint elfogadott megállapodások lehetővé teszik, hogy a képviselőházi üzenetek, az azokkal átérkezett határozati és törvényjavaslatok, nemkülönben az előzetes tárgyalást igénylő más beadványok kinyomatása, a ház tagjai közt szétosztása és jelentéstétel végett a bizottságokhoz utasítása ugy a bizottsági jelentések bemutatása, szétosztása és napirendre tűzése tekintetéből a házszabályokba a 66., illetőleg 30. §-ban tervelt megállapodások felvétessenek. Ezek folytán pedig nemcsak mellőzhetők lesznek azon ülések, melyek tárgyát eddigelé csaknem kizárólag alakiságok képezek s a tapasztalatok szerint nem csekély részben okozói az érdemleges ülések iránti érdeklődés csökkenésének, hanem lehetővé válik, hogy a főrendiház ülései ne folytonosságban, hanem bizonyos, a törvényhozás követelményeihez mért időközökben, de mégis akként tartassanak meg, hogy a törvényhozás tagjainak egyéb viszonyai és körülményei is méltánylást találjanak. Azt, hogy mely időben tartassanak a ház ülései, a fennebbiek szorgos számbavétele mellett a ház beleegyezésével legczélszertíbben esetről esetre az elnök állapithatja meg. Ebben leli indokoltságát a tervezet 33. §-a, melynek a rendkívüli sürgősségi esetek fenforoghatása folytán kiegészítést kellett nyernie a 34. §-ban foglalt azon rendelkezéssel, hogy a ház elnöke időközben rendkívüli ülést hivhat össze. E mellett azonban a ház jogain csorba egyátalában nem eshetik, mert ezen 34. §-ban kifejezetten is fenn van tartva a ház azon joga, hogy a napirend elfogadása felett határoz, valamint hogy a tervezet 38. §-ában a ház jogának épségben tartása czéljából arról is történik gondoskodás, hogy a ház elnöke által bizottságokhoz utasított üzenetek és beadványok érdemében más, avagy még egy vagy több bizottság véleményét is meghallgathassa. A gyakorlati tapasztalatokon alapuló pótlások közül a bizottság a gazdasági bizottságra (31. §.), a naplók hitelesítésére (32. §.), az önálló indítványok és határozati javaslatok tárgyalására (39. §.) és a szavazásra (58. és 61. §-ok) vonatkozó határozmányokra kéri ki a nagyméltóságú ház figyelmét. Ezek előrebocsátásával tiszteletteljesen kéri a bizottság a szóban forgóJházszabály-tervezet elfogadását. Budapesten, 1886. évi január hó 25-én. Báró 'Sennyey Pál s. &., bizottsági elnök. Báró Ru&nyánszky József s. K bizottsági jegyiö.
