Főrendiházi irományok, 1884. III. kötet • 169-240. sz.

Irományszámok - 1884-209

196 CCIX. SZÁM. államot terhelik, ellenben az ezek fejében kibocsátandó 47<>-os kötvények kamata a leszámolás napjáig az állam javára iratik. Az optált 4Y°-os kötvények vételárát a consortium — bárminő kibocsátású — 67°-os kötvényekkel egyenlíti ki, melyek elszámolási értéke a kötvény névértékének a sterling font forgalmi értékéhez mért felemelésével, ellenben ha a kötvények a magyar királyi központi állampénztárnál váltatnának be, a beváltási értek névértékben, aranyforintokban lesz számítandó. A consortium által optált, de aláírás vagy vásárlás utján be nem vonható kötvénymennyiségeket az állam felmondandja. A consortium e felmondott 6%>-os kötvények beváltását is átvállalja és ama kötvényeket, melyek 10 hó alatt visszafizetésre bemutattatnak, a 47°-os kötvények vételárául beszolgáltatja; 10 hó elteltével a consortium e kötelezettsége megszűnik s a kincstár a beváltást maga eszközli Budapesten és pedig aranyforintokban. Ezen utóbbi esetben a consortium ama 4%-os kötvények vételárát, mely bevont 67°-os kötvényekkel nem fedeztetett, a kincstárnak aranyforintokban megfizeti. A convertálás folyamán felmerült és ezzel összeköttetésben levő hirdetési költségeket a consortium viseli. A convertálási művelet folyama alatt ismételten oly események következtek be, melyek a pénzpiaezok hangulatát érezhetően nyomván, az általános pénzviszonyokat is oly mértékben érintették, hogy a pénzpiaezok tartózkodó magatartásának hatása a convertálási műveletet is igen érzékenyen befolyásolta. Ezen események közül főleg a franczia pénzpiaezon 1882-ben beállott és az egész európai pénzpiaezra visszaható válságot kell felemlítenem; ilyenek voltak továbbá az amerikai válság, az egyptomi zavarok, az angol-orosz bonyodalmak és egyéb bajok, melyek az értékpapírok árfolyamának gyakori hullámzását és főleg azok leszállását idézték elő, s ezen bajok kihatásaikban mindannyiszor a convertálásra is kedvezőtlen hatást gyakoroltak, úgy hogy a fentebb ismertetett szerződés határozmányait az egész műveletre érvényesíteni nem lehetett s az átveendő 47o-os kötvények mennyiségére s az átvételi árfolyamokra vonatkozó eredeti megállapodások később részben módosultak. E felmerült bajok daczára azonban sikerült e hitelművelet az 1881. évi XXXII. törvéuyczikkben kijelölt határokon belül foganatosítani s hogy e művelet a törvény által megszabott feltételek alatt és az abban kijelölt időben keresztülvihető volt, az legnagyobbrészt az annak keresztül vitelére vállalkozott consortium erélyének, kitartásának és erejének tulajdonítandó, mely az időnként előforduló nehezebb idők közt is felhasználta a kedvezőbb időpontokat, hogy ezen értékpapírok kedvező árfolyam mellett értékesíthetők legyenek. A convertálási művelet egyes alaki részleteinek ismertetéséül a következőket tartom megemlitendőknek: A nevezett pénzcsoport közreműködése szerződésileg biztosítva lévén, tekintettel ama fölötte kedvező hangulatra, mely e hitelművelet iránt nyilvánult, első intézkedés gyanánt ideiglenes szelvény nélküli kötvények bocsáttattak ki 120.000,000 frt névértékben, mely ideiglenes kötvények a véglegesekkel kicserélendők voltak, addig is a vevők biztosítására szolgáltak. Elkészülvén a végleges 4°/o-os aranyjáradék-kölcsönkötvények, azokból hét részletben 534.739,600 frt névértékű kötvény a consortiumnak adatott át, 10.260,400 frt névértékű kötvény ellenben a kincstár által kezelt alapok birtokában volt 6%-os aranyjáradék-kötvényeknek közvetlen, azaz a consortium közreműködése nélkül való kicserélésére fordíttatott. A közvetítésre vállalkozott pénzcsoport által beváltott 6%-os kötvényeket illetőleg meg kell jegyeznem, hogy azok nagyobb részben a consortium által közvetlenül szabadkézből váltattak be, kisebb részben a kincstár hozzájárulásával sorsolás, illetve felmondás útján vonattak be. A szabadkézből vásárolt s az aláírási felhívásoknál önként bejelentett 6%-os járadék-