Főrendiházi irományok, 1884. III. kötet • 169-240. sz.

Irományszámok - 1884-203

ccm. SZIM. 179 Az 1-sö %-hoz. A közjegyzői állás a köztisztviselőkével rokon. Ezért, de a közjegyző hatáskörét is tekintve, szükséges, hogy az 1883: I. t.-cz. 1. §-ának b) pontjában a köztisztviselő kinevezhetéséhez meghatározott kellékek a közjegyzőre is alkalmaztassanak. Az 1874: XXXV. t.-cz. 2. §-ában a közjegyzői állás elnyerhetéséhez 2 évi közjegyzői gyakorlat kívántatik. Ha tekintetbe veszszük azon fontos teendőket, melyek a közjegyző hatásköréhez tartoznak, be kell ösmerni, hogy az ahhoz szükséges gyakorlottságot a jelölt — kivált a képesitő vizsgák letétele előtt — 2 év alatt megszerezni alig képes. Már pedig a közjegyzőnek ugy elméleti, mint gyakorlati szempontból, oly képzettséggel kell birnia, hogy a felek hozzá teljes bizalommal fordulhassanak, és az általa felvett okiratok, bonyodalmas perek tárgyát ne képezhessék. Ily gyakorlottság elsajátítására kiválóbb tehetségeknél is több idő kívántatik, és szükséges, hogy azon idő, ha nem is egészben, de nagyobb részében a képesitő vizsgák letétele után vegye kezdetét, mert oly jelölt, ki a vizsgákra készül, a gyakorlottságot teljesen meg nem szerezheti. A közjegyzői állás rokon a birói és ügyvédivel is. A közjegyzőnek nincs olyan teendője, melyet a biró vagy ügyvéd, ha ezen állásán kellő gyakorlottságot szerzett, mire néhány év elégségesnek látszik, kivált ha az ügyvédi gyakorlottsághoz rövid közjegyzői gyakorlat is járul, elvégezni képes nem lenne, és >csak nyerhet a közjegyzőség, ha gyakorlott biró, vagy ügyvéd lesz tagjává. De nem is volna méltányos, ha ezen két kar egyes tagjaitól ép oly feltételek kívántatnának a közjegyzőséghez való átlépéshez, mint a közjegyzői jelöltektől. A 24k—4-ik §§-hoz. Ezen szakaszok a közjegyzői jelöltek képesítésére, a jegyzékbe való felvételére, és a jelölt által a közjegyző helyett teljesíthető eljárás „meghatározására vonatkoznak. Tekintve a tárgy lényegét, csakis azt emelem Jn: hogy méltányosnak, sőt szükségesnek tekintem, miszerint a jelölt a közjegyző helyett egyes intézkedéseket teljesíthessen, melyeket a közjegyző az azokra vonatkozó jegyzőkönyv aláírásával magáénak elösmer, és azokért a felelősséget elvállalja; mert a közjegyző igen gyakran vétethetik a felek által igénybe ugyanakkor, mikor a gyámhatóság vagy bíróság kiküldetését kellene teljesítenie, és ha nem engedtetnék meg az, hogy a jelölt teljesíthessen egyes megbízásokat, úgy a közjegyzőnek vagy ezeket kellene elhalasztani, a mi az ügy hátrányára volna, — vagy a felek által kívánt szolgálatokat megtagadni, a mi ismét az ő, és esetleg a félnek is anyagi kárára lenne. Az 5-ik §-hoz. A >közjegyzői segéd* fogalomnak az 1874: XXXV. t.-cz. 17. és 18. §§-tól eltérő értelem adatik. A módosítás tárgyát képező t.-cz. szerint mindaz, ki a közjegyző irodájában szolgála* tot teljesít, közjegyzői segédnek tekinthető; a kiből jelölt is lehet, holott >segédnekc közönséges értelemben az vétetik, ki az őt alkalmazót hivatásának gyakorlásában, kötelességének eljesitésében lényegesen segiti, és esetleg helyettesíti. A jelen javaslatban az oly segédeknek felállítását javaslom, a kik a közjegyzőnek valóban segítségére lehetnek, kik helyette fontosabb teendőket is elvégezhetnek. 23*