Főrendiházi irományok, 1884. III. kötet • 169-240. sz.

Irományszámok - 1884-203

176 CCIII. SZÁM. irása által gondoskodván, a fegyelmi eljárást — tekintettel a büntető törvénykönyv határozmányaira — kellő szigorral szabályozza. Eme intézkedések egyenként és egészben alkalmasak a közjegyzői intézmény irányába igényelt bizalom emelésére. Ennélfogva a bizottság hozzájárul ugy ezekhez, mint a törvényjavaslat azon intézkedéséhez mely a végből, hogy a közjegyzők nagyobb hatáskörükben tisztüknek fennakadás nélkül megfelelve, a közbizalmat ez által is kivívhassák, a közjegyzői jelölteket a közjegyző személyes és vagyoni felelőssége mellett minősitésükhöz képest segédkezésre jogosítja fel. A törvényjavaslat az úgynevezett törvényszéki közjegyzői levéltárakat megszünteti s kapcsolatosan intézkedik, hogy üresedés esetén a közjegyzői iroda azonnal gondozás alá vétessék, az iratok a helyettesnek, illetőleg utódnak átadassanak s az átadást körülményesen szabályozza. Minthogy pedig ezen intézkedésekkel elérhető, hogy a közjegyzői székhelyek minden tekintetben kielégítő hiteles helyeket képezzenek, a bizottság csak megnyugvással fogadja, ha a közjegyzői intézmény ez irányban is megfelelend a hozzákötött várakozásnak, mi pedig a most fennálló rendelkezések mellett kivihetetlen. Végül érintve, hogy a törvényjavaslat a közjegyzői helyettesként működő járásbirót a közjegyzői törvény szigorú betartásara utasítja, csak azt emeli ki a bizottság, hogy a szóban forgó javaslat az államkincstár érdekében is hézagot van hivatva pótolni. Tartalmaz ugyanis rendelkezést arra, hogy a közjegyzők személyében történt változások a kincstár közegeinek bejelentessenek, továbbá a bélyeg és illeték czímén támasztható kincstári követeléseket kellőleg biztosítja. Ezeknél fogva, midőn a bizottság a törvényjavaslatot, mely meggyőződése szerint magában foglalja azt, mi a közjegyzői intézmény fejlesztésére a viszonyok szoros számbavételével ez időszerűit tehető, általánosságban leendő elfogadásra ajánlja, egyúttal megjegyzi, miszerint arról is történik szintén kifogás alá nem eshető gondoskodás, hogy az 1874. évi XXXV., az 1880. évi LI. törvényczikk s jelen javaslat a viszonyoknak megfelelő változtatásokkal Fiúméban is hatályba lép tettessék. A mi a részleteket illeti, a bizottság következő javaslatokat teszi: 1. A 26. §-ban helytelenül van a pont >Hac szó elébe téve, itt vessző használtatván, a pont átteendő »ily< szócska helyébe. 2. A 27. §. utolsó szavául a szabatosság kedvéért beiktatandó a következő szó >megemlítendő*. 3. A közjegyzői okiratok végrehajthatósága ellen tett kifogások felett keletkezett végzések jogorvoslata tekintetéből az 1874. évi XXXV. törvényczikk 119. §-a csak annyiban intézkedik, mennyiben kijelenti, hogy ezen végzések ellen a törvénykezési szabályok szerinti jogorvoslatnak van helye. Minthogy azonban e részben az 1881. évi LIX. törvényczikkben nincs rendelkezés, a bizottság 29. §-ként javaslatba hozza a következők beiktatását: >29. §. a 119. §. helyébe: A tárgyalás berekesztése után a bíróság végzéssel határoz. A végzés ellen felebbezésnek van helye épen ugy, mint az 1881-ik évi LIX. törvényczikk 32-ik §-ának 3-ik pontjában felsorolt végzések ellen. Felebbezésnek a királyi Curiához ugyanazon törvény 46-ik §-ának értelmében csak akkor van helye, ha a két alsó biróság végzései nem egybehangzók.* Ennek folytán a következő §-ok egygyel magasabb számmal jelzendők, s a hivatkozások a 31. §-ban 29. §-ról 30. §-ra, a 33. §-ban 31-ről 32-re, a 46. §ban 41-ről 42-re helyesbítendők.