Főrendiházi irományok, 1884. II. kötet • 106-168. sz.
Irományszámok - 1884-122
62 CXXII. SZÁM. Melléklet a 122» számú irományhoz. Indokolás „az IS?5, évi XXV IL t.-cz. 12-ik %-ának módosításáról" szóló törvényjavaslathoz. Minthogy a zártkutatmányi illeték a kutatást, tehát az elsó' és nagy költséggel járó s legtöbb esetben mitsem jövedelmező bányavállalatot nagyon terhelte, s a kutatási kedvet lankasztotta, — 1866 óta a szabadkutatásokért 4 forint az erdélyi régi aranykerületben, az abrudbánya-verespataki és felsőbányái bányamegyében divó kisebb méretű szabadkutatások után pedig 1 frt 44 kr. ; 4 kr. 2 kr. és 8 kr. évenként fizetendő illeték lett meghonosítva. A bányaadóról szóló 1875: XXVII. t.-cz. 12. §-a a szabadkutatási illetéket zártkutatmányi díj czíme alatt fentartván, annak ugy kivetésére, mint beszedésére nézve az addigi gyakorlatot érvényben maradandónak mondotta ki ugy, hogy annak alapján jelenleg is az emiitett illetékek alkalmaztatnak. Az 1867 óta szerzett tapasztalás azonban azt mutatta, hogy tömeges bejelentések történtek oly egyének részéről, kik sem kutatni nem szándékoztak, sem a szabadkutatási illetéket nem fizették, sőt sok esetben nem is fizethették, és mégis ezektől a jogosítványok, szemben a fennálló szabályokkal, elvonhatok nem voltak. így történt, hogy a szabadkutatási illetékekben évenként nagyobbodó hátralékok mutatkoznak, és jelenleg szabadkutatási illetékek fejében már 100,000 frton fölüli összeg vezettetik hátralékban az illető adóhivataloknál, a nélkül, hogy kilátás lenne ezen hátralékok behajthatására. Szükséges volt tehát, hogy egyrészt a szabadkutatások által keletkező hegyzárlatok lehető kis térre szoríttassanak, de másrészt a kutatási illetékek is rendesebben befolyjanak, az eddigi rendszert megváltoztatni, s a jelen javaslat áz illetékek előrefizetését mondja ki azzal a hatálylyal, hogy nem fizetés esetében a kutatási jog is megszűnik. Komoly szándékú kutató ezen intézkedés által nem sújtátik, mert ez az illetéket eddig is rendesen fizette ; nem reális kutató pedig, ki számos bejelentéseivel a bányahatóságot leginkább Teszi igénybe és legtöbb esetben mitsem fizet, kiméletet nem érdemel. Áttérve most a törvényjavaslat egyes szakaszaira, az l-re megjegyzendő, hogy a felügyeleti illeték czíme azért vétetett, hogy ez által kifejezés adassék a czélnak, melyért az illeték beszedetik, t. i. a bányahatóságok részéről gyakorolt felügyeletért A 2. §-ban emiitett kisebb méretű szabadkutatások után járó illeték 1 írtra tétetett, mert
