Főrendiházi irományok, 1884. II. kötet • 106-168. sz.
Irományszámok - 1884-121
CXXL SZÁM. 59 viszonyok közt a fő Duna medrének minden esetre végrehajtandó szabályozásán kivül, a miáltal az teljesen hajózhatóvá válik: az ezzel alig 10—12 kilométer távolban párhuzamosan futó mosonyi kis Dunaág állandó hajózhatóvá tételére is költsön? Búr teljes mérvben ismerem és tudom az olcsó vizi utaknak nélkülözhetetlen voltát hazánkra nézve s bár felette óhajtom a vizi utaknak okszerű* fejlesztését, az előbbi pontban emiitett körülmények közt a mosonyi ágnak állandó hajó-útul való átalakítását még sem pártolhatom. Némileg módosul a kérdés, ha csak arról van szó, hogy a mosonyi ág ugy alakíttassák át, hogy addig, a mig a fő Duna medrének szabályozása befejeztetik, hajó-útul használható legyen. Ez esetben hihetőleg nem lenne szükséges hajózási zsilipek által ez ágból a hordalékot kizárni ; mert feltehető, hogy 10—12 évig, a meddig t. i. a fő Duna medrének szabályozása tart, meg lehetne győzni azon hordalék kikotrását, mely a nyitott torkon át belé jut s erős kanyaraiba lerakodik. De a víztömeg ily megosztása a legkáiosabb következményeket vonná maga után; mert a fő Duna-mederben maradt víztömeg, daczára a középvizek összeszoritásának a medret nemcsak lemélyitem, hanem a lerakodásoktól tisztán tartani sem lenne képes, mert alacsony vízállásnál a főágban nem lenne meg a hajózásra megkívántató vízmélység, mert a mosonyi ág medre sem maradhatna sok ideig tisztán az újabb hoídaléklerakodásoktól, ugy hogy rövid időn alacsony vízállásnál mindkét ágban megszűnnék a rendes hajóforgalom s a fő Duna medertől elvonatván a rendes meder és hajózási mélység előállítására megkívántató víztömeg, a szabályozási építményekre kiadott költség kárba veszne. Sőt ha mindezen UQÜsszaki hátrányok bekövetkezésétől nem lehetne is tartani, tisztán közgazdászati szempontból sem látszik indokoltnak a mosonyi Dunaágnak azon időre, a mely alatt a főág szabályozása sikerülni fog, ideiglenes hajóúttávaló átalakítása. Ugyanis figyelembe?éve a mosonyi ág rendezésére és azután tisztán tartására fordítandó költségeket, valamint azon körülményt, hogy a mosonyi ág sem állna rögtön rendelkezésre, hanem annak rendbehozása is egy pár ér\g eltartana és hogy a fő Dunában az építkezések elő hal adásával a hajóút is évről-évre folytonosan javulni fog: nem igen valószínű, hogy a mosonyi kis Dunaágnak ideiglenes hajótíítá való átalakítása azon időközben a mely a két ág rendezésének befejezése közt lenne, szemben a főágban folytonosan javuló hajóút használatával oly előnyt nyújtson a hajóforgalomnak, a mely a mosonyi ágban végrehajtandó építkezéseknek kiviteli költségeivel és a hajóút fentartására fordítandó költségekkel helyes arányban állana. Az előadott körülményeknél fogva a mosonyi kis Dunaágnak nyitott torokkal ideiglenes hajóúttá való átalakítását mind műszaki, mind közgazdászati tekintetből hátrányosnak tartom zsilipes hajó csatornává való átalakítását pedig azon okból nem ajánlom, mivel az állam pénzügyei nem engedik, hogy egy vidéken, a hol a hajózási igényeket minden tekintetben kielégítő hatalmas folyam áll rendelkezésre, a melynek medrét más okokból is okvetlenül szabályozni kell, a természetes hajóúttól 10—12 kilométer távolságban egy másik párhuzamos hajóút is létesíttessék. E helyett kérem, hogy a közmunka- és közlekedési minister hatalmaztassék fel, miszerint a felső Duna medrének szabályozását Dévénytől Duna-Radványig a bemutatott tervek alapján 12 év alatt hajtásba végre. ^ Befejezésülfkötelességemnek tartom nézetemet röviden nyilvánítani azon többek által hangoztatott aggályra nézve is, hogy a Duna felső szakaszán eszközölt szabályozások esetleg felemelhetik Budapestnél az^árvizek szinét. A most^bTmutatôtt általános tervezetben javasolt építmények csupán a közép vizeket egyesitik egy mederbe a nélkül, hogy azok pályáját számbavehetőleg megrövidítenék s igy általános lefolyási gyorsaságát fokoznák, vagy az árvizek szétterülését megakadályoznák, minélfogva az épitményeknek bármily nemű hatása a szabályozás alsó ré^én alól rövid távolságra 8*
