Főrendiházi irományok, 1884. II. kötet • 106-168. sz.
Irományszámok - 1884-121
56 CXXI. SZÁM. Pozsony és Böős között egy folyó vagy patak sem ömölvén be a Dunába, felvehető, hogy a fentebb kiszámított tömeg az egész szakaszon keresztül nem változik; de miután jelentékenyen változik a vizszinesés, ennek folytán változni fog az ezen tömeg levezetésére alkalmas szelvény szélessége is. A viszonyos esés minden egyes változásánál nem lenne helyes a mederszélességet is változtatni, mert a meder rendezése után az egymástól nem nagyon eltérő esések'hosszabb vonalakon ki fognak egyenlítődni s ezen kiegyenlitésre a számításokban tekintettel kell lenni. E szempontból a Dévénytől Böősig terjedő folyamrészt 3 szakaszra lehet osztani, u. m.: 1. szakasz. Dévénytől a pozsonyi hidig ; hossza 11*4 km.; a 0 vizszin közép viszonyos esése O.000272. 2. szakasz. À pozsonyi hidtól az alsó marhazátonyig, hossza 13*6 km. ; a 0 vizszin viszonyos esése 0*0002455. 3. szakasz. Az alsó marhazátonytól Böősig ; hossza 45 km., a 0 vizszin viszonyos esése 0.0003567. Ha most azon követelmény mellett, hogy a 0 vizszin alatt a medernek 7* szélességben meglegyen a 2*0 m. mélysége, még feltesszük, hogy ugy a mint ez a természetes medreknél szokott lenni, a legnagyobb mélység a homorú parthoz közelebb esik és a meder 0 vizszin alatti alakja két különböző, paraméterű hajtalékból állónak tekinthető: lesz a mederrésznek adandó szélessége a 0 vizszinben; az 1-ső szakaszban 331*4 mtr. a 2-ik > 348*7 » a 3-ik > 289'4 » mely viszonyos esések és szelvény m éretek mellett másodperezenként minden keresztszelvényen 304*9 köbméter viz fog keresztülfolyni. Tekintettel a meder oldalait képező párhuzam művek rézsűire, a meder szélessége a 0 vizszin felett 2'5 m. magasságban keretszámokban lesz a fenti szamitás szerint: az 1-ső szakaszban . . 340*0 m. a 2-ik > 360*0 m. a 3-ik » . 300*0 m. Boőstől D.-Radványig a folyamszakasz különböző részén lehet számos oly mederszelvényt találni, melyben az egész kisviztömeg egyesitve folyik le, mely rendes alakkal s kielégítő mélységgel bir, a mely tehát határozottan, mintául vehető a közbeneső túlszéles mederrészeknél szükséges összeszoritás mérvére nézve, vagyis, a kis víztömegek számára előállítandó mederszélesség megállapításánál s a mederszélességek az emiitett rendes szelvények szélességének megfelelőleg vannak tervezve. Megjegyzendőnek tartom itt, hogy a megállapított szélességeket nem kívánom ugy tekintetni, hogy azoktól eltérni egyáltalában ne lehessen, sőt inkább szükségesnek tartom, hogy a párhuzammüvek részletes tervezése alkalmával, illetőleg azok építésénél a kedvezőbb vonalak kerestessenek ki, ha mindjárt e végett a fentebbi szélességeket az elérni óhajtott czélt nem veszélyeztető módon meg kellene is változtatni. Az épitmények szerkezetére nézve a következőket tartom szükségesnek megemlíteni : 1. A mellékágak zárgátjainak magassága a korona széléig a pozsony-böősi folyamszakaszon, a pozsonyi mércze 0 pontjának megfelelő vizszin felett 2'62 mtrre, Böőaön alól a komáromi mércze 0 pontjának megfelelő vizszin felett 2-50 mtrre s a 3 m. széles korona domborúan van tervezve, ugy hogy közepén 0*38 mtnel magasabb legyen, mint két szélén. Oldalrésztik a főmeder felől 1:1.5-hez az elzárandó mellékág felől 1:2-höz hajló lejtővel terveztettek.
