Főrendiházi irományok, 1884. II. kötet • 106-168. sz.
Irományszámok - 1884-162
CLXII. SZÁM. 463 Miután a jelzett alapokon a nevezett vasút vonalak kiépítésére és üzletére az engedély kia-.lása kérelmeztetett, a műszaki műveleteknek átvizsgálása alapján kitűzött engedélyezési tárgyalásnál fentebb nevezett consortiummal megállapittattak azon feltételek, melyek alatt a szóban levő vasutak engedélyezhetők volnának, s egyúttal tekintettel arra, hogy a vasút állami segélyezésére nézve felhozott indok csakugyan figyelemre méltó, a mennyiben az északi irányban történhető felvonulás czéljából a piispök-ladány—debreczeni vonalrészen a második vágány lefektetését a hadügyi kormányzat már évek óta szükségesnek jelezie s folytonosan szorgalmazta, mely követelmény elől a magyar kormány már eddig is es ik arra való utalással tudott kitérni, hogy ezen második vágány a tervben levő nagyvárad—érmiháiyfalvai vonal kiépitése folytán tényleg mellőzhető leend, az állam részéről a tervezett vasutak kiépítéséhez adandó segély az igényelt 500,000 frt helyett 300,000 frtban helyeztetett a kormány által a nevezett vállalkozóknak, természetesen a törvényhozás e részbeni engedélyének feltételezése alatt kilátásba, oly kikötéssel, miszerint ezen segély fejében ugyanily összeg erejéig törzsrészvények lesznek az államkincstár tulajdonává átadandók. A püspök-ladány—debreczeni vonalon a második vágány lefektetése annak idejében mintegy 660,000 frttal előirányoztatott s igy az emiitett állami segély által az állam nemcsak egy közforgalmi szempontból gyümölcsözetlemuk mondható befektetésnek több mint kétszer akkora költségeitől szabadul, hanem egyszersmind lehetővé teszi, hogy egy nagy és termékeny vidék bevonassék a vasúthálózatba s egyúttal a tervezett vasútnak részvényarányos tulajdonosa is leend. Hozzájárul még az állami segély indokolásához azon körülmény is, hogy a vagyváradérmiháiyfalvai fővonal tisztán a hadi menetrendek betarthatása érdekében 20 kgrmos sinek helyett, melyek a helyi érdekű vasút czéljaira elegendők lennének, 23-6 kilogrammos aczélsínekkel, s az elsőrangú pályákon szokásos állomási hosszakkai s vizállomási berendezésekkel fog előállíttatni. A hadászatilag fontos fővonalat illetőleg e helyütt ki kell emelnünk még azt is, miszerint ezen vonalon az érmiháiyfalvai csatlakozási állomást nem számítva, a püspöki csatlakozási állomással együtt 6 állomás, mindegyik 500 m. hoszszal s ezen felül még 2 megálló hely létesítése vétetett kilátásba, s hogy továbbá e vonalon 3 vizállomás lesz kiépítendő gó'zszivattyukkal s oly viztartányokkal, miszerint a hadi menetrend életbeléptetése esetén szükséges vízmennyiség rendelkezésre álljon. A fővonal állomásainak ekkénti megállapítása, valamint a felépítményhez 23-6 kilogrammos aczélsíneknek alkalmazása folytán, a csatlakozó fővonalakról a vonatok, bár könynyebb mozdonyok alkalmazása mellett, akadálytalanul át fognak jöhetni, s illetőleg biztosítva lesz az, hogy ezen összekötő vonalon minden 24 órában legalább tizenöt 50—50 tengelyes kettős vasút minden irányban közlekedhessek. S hogy mindezen követelmények a tervezett vonal hadászati teljesítmény-képességét eléggé biztosítják, ennek bizonyítékául tisztelettel megjegyezzük, hogy a közös hadügyi kormányzat már kijelentette, miszerint a tervezett vasutak engedélyezési tárgyalása alkalmával képviselőjének résztvételével megállapított fennebbi követelményeket kielégítőknek tekintvén azokhoz hozzájárul. Mig azonban az építési, úgyszintén az üzleti feltételekre nézve az engedélyezés iránt folytatott tárgyalások során végleges megállapodások létesíttettek, addig a pénzbeszerzés kérdését hosszabb tárgyalások után sem sikerült odáig érlelni, hogy a vasút végleges engedélyezése iránt már most előterjesztés tétethessék. Tekintettel ennélfogva az országgyűlés jelen ülésszakának rövid tartamára, s nehogy a tervezett vasutak kiépitése az emiitett pénzbeszerzési kérdés rövid idő alatt várható rendezése esetére is, a nyári munkaidő elveszítése mellett az őszi ülésszakig elodáz-
