Főrendiházi irományok, 1884. II. kötet • 106-168. sz.

Irományszámok - 1884-161

456 CLXI. SZÁM. V. FEJEZET. XL. t.-cz. 12. XL. 10. XL. 20. XL. 26. XL. 27. XL. 28. XL. 29. XL. 30. XL. 31. XL. 32. Yizreiidőri intézkedések. À vizrendőri intézkedések nagyobbrészt átvétettek a gátrendőrségről szóló 1871 : XL. törvénycikk­ből, s ha e részben ez utóbbi törvényczikk számos szakaszai szórói-szóra nem vétettek föl, történt az egy­részt azért, minthogy a jelen szerves vizjogi javaslatban több rendőrinek tetsző intézkedés a javaslat más fejezeteiben, mint átalános elv már kifejezést nyert, pl. hogy a vizeket befertőztetni nem szabad (25. §.) hogy a medertisztítás rendszerint megtörténjék (41. §.), hogy vízi építmények engedély nélkül nem emel­hetők (43. és 175. §§.) stb. stb. ; történt továbbá azért, minthogy e javaslat lehetőleg elvek megállapítására kíván szorítkozni, s a kivitelt illetőleg az ország különböző viszonyaihoz képest szabad intézkedést óhajt hagyni a közigazgatásnak; és végül történt azért, mivel egyes intézkedések gátrendőrségünkben nem feleltek meg teljesen a követelményeknek. A javaslat 134., 135. és 136. §-ai megfelelnek nagyobbára a jelenleg érvényes 1871: XL. törvényczikk 14. §-ának; és csakis annyiban térnek attól el, hogy míg az 1871-iki törvény csak a töltések közé szorított folyók­ról intézkedik, a javaslat 134. §-ában átalános elvi intézkedéseket tartalmaz minden vízfolyásra, minden partra, mederre és a vizi müvekre, s elvül kimondja, hogy ezeknek rongálása átalában tilos. Jelen fejezet többi §-ai is, majdnem szórói-szóra átvétettek az 1871: XL. t.-cz.-ből, így p javaslat 137. §-a megfelel az 1871: XL. t.-cz. 12. §-ának 138. ; i n 1871: 139. , „ „ 1871 ; 140. ; i „ 1871: 141. , . . 1871: 142. „ „ » 1871 143. , „ i 1871 144. , , , 1871 145. „ ií , 1871 146. „ , „ 1871 Külön kiemelni kell mindazáltal a következőket : A gátrendőrségről szóló törvény jelenleg a védelm társulatok teendőire nézve bizonyos részletes intézkedéseket is tartalmaz (3—8. §-ok) ; ezeket a javaslatba azért nem látszott czélszerûnek fölvenni, minthogy a különböző viszonyoknak egyátalában nem igen felelnek meg s ép ezért azokat tényleg keresztülvinni nem is lehetett. Helyettesíteni ezen a törvényben meg­állapított elveket kormányrendeletekkel szintén nem látszott indokoltnak, ép azon oknál fogva, mert a külön­böző viszonyoknak megfelelő átalános szabályrendelet — habár ez könnyebben módosítható, mint a törvény — szintén csak nehézkes intézkedés volna. Ez okból legjobb volt ezt az ügyet egészen a társulatokra bizni f de ép azért kötelezni is, hogy nemcsak mint eddig a gátvédelemről, hanem a zsilipek kezeléséről is részletes szabályzatot készítsenek s azt életbeléptessék (138. §.). Arveszély esetében a rendkívüli intézkedésekre nézve eddigi törvényünk (1871: XL. t.-cz. 29. §. második kikezdése) azt kívánja, „hogy veszedelem idején köteles a járásbeli tisztviselő a védelemre szükséges intéz­kedéseket a törvényhatósági vagy társulati mérnök műszaki véleménye szerint eszközölni s ezen tisztviselő rendeletei feltétlenül teljesitendők". A javaslat illető 143. §-ában ez az intézkedés nincs felvéve, még pedig azért nem, mivel a vezető tisztviselőt és közeget nem tanácsos bármely más tényező véleményének alája rendelni. A felelősség elvének keresztülvitele kivánja, hogy a vezető közeg intézkedéseinek következményeit másra át ne háríthassa ; már pedig mihelyt a törvény elrendeli azt, hogy a vezető közegnek műszaki tekin­tetben a mérnök szavára kell föltétlenül hallgatnia, az összes működésre nézve oly tényező lép előtérbe, a mely az illető közigazgatási tisztviselő elhatározásának főellenőrzőjét, a tetteiért való felelősség érzetét megingatja, A rendkivüli segély szolgáltatásánál a jelenlegi törvény a közmunkát beszámítás nélkül alkalmazza. (1871: XL. t.-cz. 29. §.) A javaslat ezt is beszámittatni, illetőleg az érdekeltek által megtéríttetni rendeli (144. §.), még pedig nemcsak azon okból, mivel egyátalában méltányos és igazságos, hogy az, a ki rend­kivüli segélyt szolgáltat, ezen rendkivüli segélyeért — a mennyiben az által nemcsak saját magától hárítja el a veszélyt, mert ez esetben érdekelt fél levén, a munka díjának megtérítését nem követelheti — az illető munkadíjat és kártérítést is felszámithatja. De a tapasztalás és technikai okok is indokolják ezt az intézkedést. Ugyanis tapasztaltatott, hogy azon társulatok, a melyek töltéseikre rendes körülmények közt is kellő gon­dot fordítanak, a vész idején nem igen szorulnak közmunkára, hanem igenis a hanyagok, a melyeknél az

Next

/
Thumbnails
Contents