Főrendiházi irományok, 1884. II. kötet • 106-168. sz.

Irományszámok - 1884-161

438 GLXI. SZÁM. Az 1807: XVII. törvényczikk a vizvédelmi munkálatokhoz az érdekelteknek hozzájárulását rendeli el, a mely törvény intézkedéseit az 1836 : XXXVI. törvényczikk még szigorúabbakká változtatja. A vizjognak bizonyos főbb elveit, még pedig már rendszeresebben foglalja magában a vizekről és a csatornákról szóló 1840 : X, törvényczikk. Ezen törvényczikk szerint 1. a vizeknek természetes lefolyását és lefolyhatását másnak kárával akármely módon ós alakban gátolni s akadályozni tilos; az e részben előforduló panaszok eligazítására közigazgatási eljárás rendeltetik el (1., 2., 3. és 4. §-ok); — 2. újabb vizi munkálatok a hatóság engedélye nélkül nem kéezithetők (5. §.); — 3. vizek szabályozására vagy leeresztésére az érdekelt közbirtokosok a többség által kényszeríthetők, s e részben a megye támogatását igénybe vehetik (6., 7. és 8. §-ok); — 4. a folyók szabályozása által netán károsodó birtokosok kártérítésre igényt tarthatnak (9. §.); — 5. a vizek partjai mellett a legeltetés eltiltatik (12. §.),* — 6. a vízmosások kelet' kezesére alkalmas helyeken az erdőirtások megtiltatnak (13. §.); — 7. a vizeknek szeméttel, trágyával, földdel stb. való befertöztetóse tiltatik (14. §.); — 8. szintúgy a partoknak ós töltéseknek rongálása (15. §.) Ujabb törvényeink (nem emlitve az 1870: XXXIV. és az azt kiegészitő és módosító 1873 : XVII. tör vény czikket: — a Ferencz-csatorna használatának és üzletének átruházásáról s ezen csatornának kiegészitéséről, — mely több tekintetben a vizhasznáiat magánjogi viszonyaira vonatkozólag tartalmaz intézkedéseket), — szintén csak a vizjog egyes részeire terjeszkednek ki, jelesül: az 1871 : XXXIX. t.-cz. a vízszabályozási társulatokról szól ; az 1871: XL. törvényczikk a gátrendőrsógről ; az 1874: XI. törvényczikk a belvizek levezetése körüli eljárásról; az 1884 ;XÍV. törvényczikk a Tiszának ós mellékfolyóinak szabályozásáról és az 1884. XXVIII. törvényczikk az 1840: X. törvényczikk némely határozmányainak módosításáról. Mindezen jóllehet időszerű és czólszerű intézkedéseket tartalmazó törvényeink már speciális rendeltetésüknél fogva sem felelhettek mes: azon nagy követelménynek, hogy a bőven rendelkezésre álló viz és a benne fekvő termelő erők minden irányban értékesíttessenek ós az esetleg általuk okozható károk ellen rendszeres védekezés mindenütt (és nemcsak a különben romboló erejénél fogva legnagyobb jelentőségű Tisza folyón) sikerrel keresztülvitessék. Ily czémak csak egy az egész anyagot rendszeresen magába felölelő törvény (a vizjogi törvény) felelhet meg. Átlátta ezt a kormány és a törvényhozás, a midőn az előbb emiitett speciális törvények előterjesztésénél ós tárgyalásánál több izben hangsúlyoztatott az, hogy e speciális törvények csak a legsürgősebb igények kielégítésére szolgálnak és mellőzhetők volnának, ha rendszeres vizjog előterjesztése akkor már lehetséges lett volna; és másrészt a képviselőházban egy ily rendszeres törvény előterjesztése több izben tényleg szükségesnek is mondatott és az illető szakminister világosan kijelentette, hogy ez ügygyei tényleg foglalkozik is. Nem kivánorn ezúttal részletesen felsorolni mindazokat a tanulmányokat és előkészületeket, amelyek egy vizjogi törvényjavaslat létrehozatala végett főkép a közmunka- ós a közlekedésügyi ministeriumban folytak, s csak röviden kivánorn jelezni a jelen javaslat tárgyában történteket. A midőn a földmivelés-, ipar- ós kereskedelemügyi ministeriumban a kultur-mérnöki intézmény felállíttatott, és ezen intézmény az ország számos vidékein a talajjavitási műveleteket kezdeményezte ós több-kevesebb sikerrel keresztül is vitte; csakhamar arra a tapasztalásra kellett jutnia, hogy a szóban álló mi veletek nagy mérvben akadályoztatnak hiányos vizjogi intézkedéseink következtében, úgy hogy sok esetben tényleg csakis az illető eljáró közigazgatási hatóság előzékenységének (azt lehet mondani jóakaratának) lehetett köszönni némely