Főrendiházi irományok, 1884. II. kötet • 106-168. sz.
Irományszámok - 1884-160
CLX. SZÁM. 427 III. FEJEZET. Az özvegyek és árvák ellátásáról. 34. §. Állandó ellátásra, ha az erre szükséges s alább megjelölt kellékek megvannak, csak az a nő, s illetőleg avval nemzett gyermekek tarthatnak igényt, kinek férje, illetőleg atyjuk nyugdíjigényre jogositó alkalmazásban legalább öt, s ha korengedély mellett alkalmaztatott, legalább tiz évig szolgált, s illetőleg azon özvegy, ki a) férjével a tényleges szolgálat ideje alatt, vagy azt megelőzőleg lépett házasságra; b) férjévej a nyugdíjigény beálltakor együtt él; c) erkölcsös életet folytat. 35. §. Az előző 34. §-ban megkívánt általános kellékeken kivül az alábbi pontokban felsorolt esetekre, még a következő külön rendelkezések állapittatnak meg: 1. Azon nő, ki a köteles szolgálati idő kitöltése, vagy 65 éves korának betöltése után nyugdíjazott' egyénhez ment férjhez, valamint az ezen házasságban nemzett gyermekek — a temetkezési járulékot kivéve — más ellátásra vagy részeltetésre igényt nem tarthatnak. % Azon nő, ki a köteles szolgálati idő lejárta vagy 65 éves korának betöltése előtt nyugdíjazott egyénhez ment nőül, s az ezen házasságban nemzett gyermekek a temetkezési járulékon kivül ellátásra igényt csak akkor tarthatnak, ha a férj a tényleges szolgálatban újra alkalmaztatván, legalább három évig szolgált. 3. Azon nő, a ki 60 évesnél idősebb férjhez ment nőül, állandó ellátásra csak az esetben tarthat igényt, ha a férje a házasság megkötése után legalább még három évig szolgál, vagy ha a házasságból gyermekek származnak, vagy az által gyermekek törvényesittetnek. Ezen esetben a házasságból származó vagy az által törvényesített gyermekek is az általános szabályok szerint igényjogosultaknak tekintendők. 4. Azon nő, a ki a férj halálakor férjével nem él együtt, ha csak be nem bizonyítja, hogy az együtt nem élés nem az ő hibájából következett be, a férj után semminemű ellátásra igényt nem tarthat, gyermekei azonban, ha a feltételek különben megvannak, ellátási igénynyel birnak és szülők nélküli árváknak tekintendők. 5. Azon nő, a ki erkölcstelen életet folytat, vagy valamely büntetendő cselekményért hivatalvesztésre Ítéltetik, illetőleg az 5. §. 4. pontjában emiitett hatálylyal elitéltetik, ellátási igényét szintén nem érvényesítheti, s ha már állandó ellátásban részesül, azt elveszti, gyermekei azonban, ha a feltételek különben megvannak, ellátási igénynyel birnak s szülők nélküli árvákul tekintendők. 36. §. Az állami tisztviselők özvegyei, ha állandó ellátásra tarthatnak igényt, a férj beszámítható javadalmazásának (6. §. b) pont) 600 írtjáig ennek 50%-át; ha pedig a férj beszámitható illetményei 600 frtot meghaladnak, az első hatszáz forint után 50%-ot, a 600 frtot meghaladó rész után pedig 20%-ot kapnak özvegyi nyugdíj fejében; az özvegyi nyugdíj összege azonban — nevelési járulék nélkül — évi 2,500 frtot meg nem haladhat. A pénzügyőr, csendőraítiszt és szolga özvegyének ellátása a férj beszámitható utolsó javadalmazásának egyharmad részéből áll. Ugyancsak a férj beszámitható utolsó javadalmazásának Vs-dában részesitendők a 27. §-ban felsoroltak özvegyei, kivéve a napszámosok és munkások özvegyeit, kik ellátásra igényt nem tarthatnak. 54*
