Főrendiházi irományok, 1884. II. kötet • 106-168. sz.
Irományszámok - 1884-150
CL. SZÁM, 333 Az 5. §-ban azon e. f. hatóság van megjelelve, a melynek hatósági körébe az egyezségnek megerősítése, a tényleges osztálynak megtétele, a hivatalos beavatkozás és annak folytán a tulajdonjog arányának megállapítása és az ezekből folyó további intézkedések tartoznak. Részemről ily e. f. hatóságnak a szolgabírót jelölöm ki. Nem azért, mert az e.f. bíróságok hatósági köréről intézkedő törvények szerint a házközösségi intézmény megszüntetésével járó teendők azon hatósági körbe egyátalán nem volnának vonhatók, javaslom a szolgabírót ; mert ha a kérdéses teendőknek a birói hatósági körbe osztása az ügynek előnyére lenne, a hozandó törvénybe ily intézkedésnek felvételét javasolhátónak tartanám a nélkül, hogy ezen épen nem peres kérdést képező ügynek a birói hatósági körbe utalásával a bírósági szervezet sarkalatos elvein csorba üttetnék. De azért javaslom a szolgabíró hatósági körének kijelölését, mert akár a társas bírósági, akár pedig az egyes birói eljárási szabályokat tekintem, az ügyre nézve előnyösebbnek kell tartanom, ha azon teendők a közigazgatási hatáskörbe utaltatnak. Igaz, mi sem állhat annak útjában, hogy ez ügyek elintézéséhez akár a társas-, akár a járásbíróságok számára új, és a gyors keresztülvitelt biztosító eljárási szabályok alkottassanak ; de ha figyelembe vesszük az emiitett bíróságok jelenlegi hatósági körét, rendszerint a székhelyhez kötött eljárási kötelezettségüket, azok személyzetének csekély számát és azt, hogv ha azon eljárásból peres kérdések keletkeznének, a mint keletkezhetnek, minduntalan biróküldésre nézve kellene intézkedni, ugy okvetlenül czélszerűbbnek kell a közigazgatási hatósági kört tartani. Az nem szenvedhet kétséget, hogy az alkotandó eljárási szabályokban akár a társasbiróságok, akár a járásbíróságoknak kötelességévé tétethetnék a helyszínén való eljárás. A társasbiróságok ily eljárását—tekintettel a fenforgó ügy természetére, valamint arra, hogy legkevesebb 3 bírónak, 1 jegyzőkönyvvezetőnek és 2 kezelő hivatalnoknak kellene folytonosan útban lenni, — nehézkesnek és költségesnek kell nyilvánítanom, a mely körülményhez még az is járul, hogy azon czélból, miszerint a székhelyen a bírósági működés meg ne akadjon, a pancsovai, fehértemplomi és karánsebesi törvényszékekhez, a kérdésben forgó ügyek elintézéséhez szükséges idő tartamára mindenesetre kellene annyi birót újonnan alkalmazni, a hány az eljárás által a székhelytől távol tartatik. A járásbíróságok igénybevétele sokkal kevésbé volna ugyan költséges, és gyorsabb eredményt is szülne, ha mindenik járásbíróságnak egy bírája az eljárás keresztülvitelére egy kezelési tisztviselővel kiküldetnék ; minthogy azonban a járásbíróságok is csak a mulhatlanul szükséges személyzettel vannak ellátva, sőt a polgárosított határőrvidéken több járásbíróságnál albiró alkalmazva sincs, ezen bíróságoknál is felmerülne annak szüksége, hogy a birói létszám átalában szaporittassék. A szaporítás tényével ismét kapcsolatos azon kérdés : hogy ha a házközösségek megszüntettelek, mily eljárás alá kerüljenek az újonnan kinevezett birák? Tekintettel az 1869: IV, t.-cz. intézkedéseire, nem lehetne más eljárást követni, mint a birói létszám apasztását a véletlenre, vagy az illető birák tetszésére bizni ; mert a birót csak saját akaratával lehet a törvényben meghatározott eseteken kívül áthelyezni, más hivatalra alkalmazni, vagy előléptetni (1869: IV. t.-cz. 16. §.). Ahhoz, hogy a házközösségek megszüntetésével járó teendők végzésére alkalmazott birák az idézett törvény intézkedései alól kivétessenek, vagyis, hogy a birói hatalom gyakorlásának alaptörvénye egy, — aránylag kis vidéket érdeklő, néhány év alatt keresztülviendö — ügy miatt, habár csak egyesekre nézve is, módosittassék, szavazatommal nem járulhatnék. Ezekkel bebizonyitottnak vélem, hogy a birói hatósági körnek megállapítása igen nagy költséggel lenne Összekötve, az eljárás tekintetében részben nehézkes lenne, és a czélhoz épen
